logo

IV Martius AD

Classis Misenensis, másképpen classis Misenatium.

Misenumi flotta



Augustus császár alapította Kr. e. 22-ben, midőn a Forum Iulii-ban (Fréjus) állomásoztatott flottáját - Gallia Narbonensis tartománynak a senátus részére történő átadása során - Misenumba és Ravennába vezényelte át. Ettől kezdve a classis Misenensis története egybefonódott a római császárság történetével.
Elsődleges feladata Itália nyugati partjainak védelme és a Földközi-tenger nyugati medencéjében a hajózás biztonságának megőrzése volt. Ennek megfelelően a - hatáskörébe tartozott az Itália és különösen Róma városa számára létfontosságú dél-hispániai, afrikai és egyiptomi gabona szállítási útvonalainak biztosítása. Az előbbiek célkikötője Ostia, az utóbbié a campaniai Puteoli volt.

A classis Misenensis jelentősége azonban nem csupán ebben állt: legénysége szükséghelyzetben gyorsan bevethető katonai tartalékot is jelentett az egyébként csekély fegyveres erővel rendelkező Itáliában (Tac hist. 1,6,2; Plut Galba 15,3), hajói pedig kritikus helyzetben első számú menekülési eszközként jöttek számításba. Az ezen túlmenően, helyzetéből fakadóan - Itália nyugati partja mentén Centumcellae-től kezdve egészen le a Nápolyi-öbölig császári villák sűrű láncolata húzódott, melyeket a császárok gyakran látogattak, utazásaik során előnyben részesítve a hűsítő hajózást - már Augustus uralkodától kedve különleges személyes kapcsolatba került a római császárokkal. Ennek megfelelően a classis Misenensis parancsnoki posztja, apraefectus classis mindig bizalmi állás volt - nem véletlen, hogy a senatori renddel és a lovagsággal gyakran konfliktusba kerülő Iulius-Claudius dinasztia idején még többnyire császári felszabadítottak töltötték be - s már a korai időkben kialakult egyfajta, a testőrgárda lovagrendű parancsnokát, a praefectus praetorio-t ellensúlyozó szerepe.

Hasonlóképp biztos támaszt jelentettek a császárnak az időnként megbízhatatlanná váló vagy éppen a császári család más tagjai iránt is feltűnő lojalitást mutató praetorianus gárdával szemben a - állandóan Rómában és Ostiában állomásozó egységei. Legénységük az állandó futárszolgálat és a császári utazások körüli teendők mellett gyakran teljesített a császárok számára titkos, néha piszkos munkával is járó megbízatásokat.

A testőrgárdával köztudomásúan rossz viszonyban álló Domitianus alatt (Cass. Dio 67,14,1; Suet Domit. 15.) ez az ellensúlyszerep és a császár flottába vetett bizalma már nyíltan az itáliai flották praetoria jelzőjében is, továbbá abban is kifejezésre jutott, hogy az addig a praetorianusok táborában elszállásolt flottaalakulatok Rómában különálló táborokat kaptak. A castra Misenatium a Colosseum mellett épült fel, a misenumiak feladata ugyanis a Colosseum vitorlákból készült napvédő szerkezetének működtetése volt.

A Kr. u. 2. században a classis Misenensis politikai jelentősége háttérbe szorult. A Notitia dignitatum még említi (Oc. XLII 10-11). Nem tudjuk, hogy a Nyugatrómai Birodalom felbomlása során mikor szűnt meg: feltételezhetjük, hogy abban az 1000 hajóból álló flottában, amit a nyugati birodalom Basiliskos alatt Kr. u. 468-ban a vandálok ellen kiállított (Prokop. BV 1,6), még a misenumiak is ott voltak.


.-