logo

XXVI October AD

Vindelicia

Északnyugaton a legszélső a rómaiak dunai provinciái közül. Olyan apró volt, hogy Raetiával egy kalap alá fogták.



Határai voltak:
északon a Danuvius (Duna) és Germánia; keleten az Aenus (Inn) és Noricum; délen Raetia és Noricum; nyugaton a galliai helvétek. A mai földrajzban ennek a területnek megfelel: észak-keleti Svájc; Badennek, Tyrolnak és Württembergnek egyes részei.

A Lucus Brigantinuson kivül (Bodeni tó) a következő vizei voltak Vindelicia-nak, melyek mind az Alpesekből fakadtak és a Dunába ömlöttek: Hilara (Iller), Guntia (Günz), Licus (Lech), Isara (Isar) és Aenus (Inn).


Jelesebb városok:
Augusta Vindelicorum (Augsburg) a főváros, Arbor Felix (Arbon), Batava Castra (Passau), Regina Castra (Regensburg), Sorbiodurum (Straubing) és Cambodunum (Kempten).

Lakosai a vindelikek (vindelici) kelták és rhaetia őslakóinak rokonai voltak. Több törzsre szakadtak, jelesül: nyugaton brigantii Brigantium várossal (ez idő szerint Bregenz); északon Runicates, Leuni, Consuanetae és breuni (a mai Brenner hegy táján). Vindelicia-t Augustus két mostohafia tette római provinciává Kr. e. 15.


.-