logo

XVII October AD

Dictator (Rendkívüli római tisztségviselő)

Rendkívüli római tisztségviselő, akinek rendhagyó megbízatása egy katonai idényre, azaz hat hónapra szólt, éspedig válsághelyzetben, ami lehetett belső lázadás is.

Eredetileg, miként más latin városokban is, talán nem is rendkívüli megbízatás volt, amit a - szabályos, pontos és békés feladattal való felruházása igazolhat, amilyen pl. a Iuppiter templomának kapujába való szögbeverés a járvány eltávolítása céljából vagy a választó népgyűlésen való elnöklés, vö. dictator comitiorum habendorum causa.
Ellentétben más magistratusokkal, nem volt társa, legalábbis vele teljesen egyenrangú nem, s választása sem a nép által történt. Ehelyett a consul vagy más, funkciójában nem gátolt és imperium-mal felruházott magistratus, pl. a praetor nevezte ki, bár az ő hatalmát is meg kellett erősítenie a comitia centuriata-nak. Vele párhuzamosan a többi magistratus is hivatalban maradt, de alá kellett rendelnie magát a dictator-nak.

A dictator maga jelölte ki a nem teljesen egyenrangú társát, aki a lovasság parancsnoka volt (magister equitum). A dictatort 24 lictor illette meg. Lehetséges, hogy Kr. e. 300-tól maga a dictatorság is alá lett vetve a provocatio-nak, s Kr. e. 217-ben Q. Fabius Maximus Verrucosust már a nép választotta dictator-rá, akárcsak a magister equitum-ot.
A rendkívüli dictator-i tisztség ősi alakjában nem maradt fent a késő köztársaság idején, Sulla és Caesar teljesen átalakított formában élt vele, amit a hat hónapos időtartam kiterjesztése (pl. dictator perpetuus), és a katonai erővel, valamint a törvényhozás hatáskörével való gyakorlatilag korlátlan rendelkezés bizonyíthat (dictator legibus scribundis et rei publicae constituendae).


.-