logo

XXII October AD

conventus civium Romanorum

Római polgárok összejövetele, testülete. Egyfajta köztes képződmény az egylet (collegium) és a városi közösség között: jogi értelemben az előbbihez, gyakorlatilag az utóbbihoz állt közel.

A conventus civium Romanorum ott jött létre, ahol nagyobb számban római polgárok telepedtek le, de nem volt a közelben római jogú város. A Constitutio Antoniniana-t (Kr. u. 212) megelőzően a provinciákban mindenütt előfordult: pl. egy-egy görög polis területén, egy-egy bennszülött törzs territorium-án, a tartomány lakatlan, ager Romanus-nak számító földjén stb. Jogilag és igazgatásilag nem tartoztak, de nem is tartozhattak ahhoz a közösséghez, amelynek a településén esetleg éltek, mert egy római polgár (civis Romanus) számára az alacsonyabb rangúnak tekintett idegen polgárjog felvétele automatikusan a római polgárság (civitas Romano) elvesztésével járt.
Az érdekérvényesítés hatékonyabb módjának keresése, a római fölény tudata vagy egyszerűen csak a távolbaszakadt ember természetes vágya arra, hogy az idegen környezetben otthont teremtsen magának, és ott a honi mintákhoz és orientációs pontokhoz igazodhassék, ezeket a rómaiakat közösségi szerveződésre késztette. Kiépített önkormányzati szervezetük, a conventus civium Romanorum a római városok (municipium, colonia) intézményeit utánozta: élén választott tisztségviselők, rendszerint egy-egy curator civium Romanorum vagy magister-ek álltak, s volt egy tanácsa, ordo decurionum-a is.

A conventus civium Romanorum azonban egy döntő ponton különbözött a valódi városoktól: nem volt saját elkülönített territoriuma. Létrejöttüket követően ezek a conventus-ok gyakran a romanizáció és az urbanizáció katalizátoraivá váltak, s jelentős mértékben járultak hozzá a számukra helyet adó idegen közösség civitas peregrina) római jogú várossá, municipiummá való átalakulásához.


.-