logo

XXII October AD

Collegium.

ugyanebben a jelentésben a corpus-t is használták, bár az utóbbinak egy tágabb, összefoglaló jelentése is volt. Önkéntes társuláson alapuló magánegyesület, amelyet a közösségi élet iránti igényük kielégítésére hoztak létre az emberek.

Működése engedélyhez volt kötve, és a hatóságok ellenőrizték is a tevékenységét. Ez utóbbi koncentrálódhatott szigorúan a vallásra, a közös mesterségre vagy az önsegélyezésre, a tevékenység „profiljának" tisztasága egyébként nem volt követelmény. Két terület számított tilalmasnak: a politizálás és az idegen kultuszok ápolása (collegium illicitum).
A collegium-ok virágkora a Kr. u. 1-2. század volt. Az ebből az időszakból származó feliratok az egyleti élet sokszínűségét jelzik. Működtek egy-egy istenség kultuszának közös ápolására, s esetleg akár az ennek helyéül szolgáló templom működtetésére szerveződött collegium-ok, pl. Isidis, Veneris, Silvani, Herculi stb. Másik elterjedt fajtájuk a közös szakmai érdekeket képviselte: a , centonariorum a posztósokét, a dendrophororum a fát megmunkálókét, a collegium nautarum a hajósokét, a collegium mercatorum a kiskereskedőkét, a collegium negotiatorum a nagykereskedőkét, a collegium scenicorum a színészekét stb.

A szakmák sokasága jelenik meg a collegium-ok tagsága által állított feliratokon, attól függően, hogy egy-egy városban mennyire volt differenciált a gazdasági-kulturális tevékenység, és mennyire volt széles az a réteg, amely ezt folytatta. Legalább egy fabrum, egy általános kézművesegylet azonban többnyire még a legkisebb városban is működött. A collegium összefoghatta és segíthette a hagyományápolásban az egy hazából távolra szakadtakat (Galatarum, Asianorum stb.), lehetőséget adhatott a közös nosztalgiázásra (veteranorum), célul tűzhette ki az ifjúság energiáinak hasznos lekötését (iuventutis), keretet teremthetett egymás kölcsönös segélyezésére (collegia funeraticia, azaz temetkezési egyletek, ill. collegia tenuiorum, azaz a szegények egyesületei) stb.
Az egyleti élet velejárói voltak a tagság közös lakomái, a közösen választott védőistenek ünnepeinek megülése, a városi ünnepeken való közös felvonulás. A collegium fabrum és a collegium centonariorum alaptevékenysége kiegészítéseképpen közérdekű funkciót is elláthatott a városban: a tűzoltás feladatát.

A collegium szervezete a városi önkormányzat mintájára épült fel: tanácsa, választott tisztségviselői, befolyásos személyiségek soraiból választott patronus-ai voltak. A - ellentétben a másik egyesülési formájával, a societas-szal - önálló jogi személyiség volt (azaz azonosságát tagjai személyének változása esetén is megőrizte), saját, tagdíjakból, adományokból származó vagyona volt - a rangosabb egyleteknek pl. székháza a város központjában -, amelyet a tagok közösen birtokoltak, s amellyel gazdálkodtak.

A collegiumok működése addig tartott, amíg a tagság nem határozott önmaga feloszlatásáról, vagy ameddig a hatóságok törvénysértés miatt vissza nem vonták működési engedélyüket. A középrétegek elszegényedése és városi élet hanyatlása a 3. századtól az egyleti élet alapjait is aláásta.


.-