logo

VI Martius AD

Corporis custodes

Testőrség általában.



Leginkább a római császárok germán, testőrségét értették alatta (Suet Calig. 55, 58: Germani corporis custodes, 1. még Tac ann. 1, 24; 13,18; Suet Calig. 45 stb.).

Előzményei a polgárháborúk időszakába nyúlnak vissza, amikor a háborús viszonyok és a megromlott közbiztonság miatt a római nobilitas tagjai közül sokan, még a hivatalból testőrséggel (s cohors praetoria) rendelkező hadvezérek is, megbízható, többnyire saját rabszolgáikból vagy idegenekből felszerelt kis csapattal vették körül magukat. A corporis custodes megalapítójának az első princeps, Augustus tekinthető, aki a kilenc(!) cohortes praetoriae mellett saját védelmére még egy germánokból álló magántestőrséget is felállított.

Kr. u. 9-ben, a teutoburgi erdőben elszenvedett megsemmisítő vereség, az ún. Varus-katasztrófa után germánjait ugyan elbocsátotta (Suet Aug. 49), rövidesen azonban ezt a testőrséget újraszervezhették, mert Kr. u. 14 szeptemberében, az Augustus halálhírére kitört pannóniai légiós lázadás lecsillapításakor utóda, Tiberius már a germán testőrséget is igénybe vette (Tac ann. 1, 24).
A corporis custodes-t a Iulius-Claudius dinasztia valamennyi császára alatt feliratos és auctor források egyaránt dokumentálják. Galba Kr. u. 68-ban az egységet feloszlatta. Hogy a forrásokban Hadrianustól újra megjelenő germán, ill. batavus testőrségen vagy lovasságon (Hérodian. 4, 13, 6; SHA, Max. et Balbin. 13-14) az esetleg Traianus alatt újra felállított corporis custodes-t kell-e értenünk, vagy ők már egy másik testőrséggel, az equites singulares Augusti-val azonosak, erről megoszlanak a vélemények. Valószínűbbnek az utóbbi tűnik.

Az eredetileg rabszolgákból, kisebb részt felszabadítottakból álló magáncsapatot - vö. manus Germanorum, Suet Aug. 49. - Caligula irreguláris katonai egységgé, - numerus-szá szervezte. Az egység neve - valószínűleg a germánok közelebbi származási helye alapján - numerus Batavorum volt (Suet Calig. 43). Galba uralkodása alatt a feloszlatása előtt a szervezeti kerete már cohors volt (Suet GaIb. 12). Pontos létszámát csak az utóbbinak tudjuk megállapítani, a Róma városi cohorsok keretszáma ugyanis ebben az időben 500 fős volt.

Maga a cohors elnevezés gyalogos csapatot jelent, a forrásokban felbukkanó eques, decurio, germanoi hippeis kifejezések azonban arra utalnak, hogy az egység - a praetorianus testőrséghez hasonlóan - lovasokkal is meg volt erősítve.


.-