logo

VI Martius AD

Tributum

A római polgár adója az államnak.



Rendkívüli esetekben már az első királyok idejében fizettek a polgárok fejadót, azaz, a melyet viritim róttak ki rájuk.

Servius Tullius behozta a censuson alapuló (ex censu) vagyonadót, melyet az egyes tribusok előljárói szedtek be; úgyszólván államadóvá vált ez Kr. e. 406-tól, mikor a harctéri sereg fizetését az állam vette a kezébe.
De rendesen csak olyankor rótták ki (indicere, imperare), ha az aerariumban nem volt elegendő pénz; épen azért szerencsés háború esetén vissza is fizették a zsákmányból vagy hadi sarcból.

Közönségesen 1 pro mille (tributum simplex) volt az adó; a szükséghez képest azonban 2 (t. duplex), sőt 3 pro mille (t. triplex) is.

Az ú. n. t. in capita valószínűleg a földbirtok nélkül való mesteremberek, tőkepénzesek s az aerarii adóját jelenti. Miután a római birodalom gazdag provinciákhoz jutott, ezekre szállt át az adózás főterhe.

A gazdag Macedonia meghódítása (167. Kr. e.) után a római polgárok nem fizetnek többé tributumot a köztársaság idején; még csak egyszer, 43-ban Kr. e. vetettek ki rendkívüli adót (t. temerarium).

Tributumnak nevezték azután a provinciák egyenes adóit (stipendia), a melyeket nem publicani vettek ki haszonbérbe (mint a vectigaliát), hanem a községi hatóság vetett ki s szedett be a lakosoktól vagy a mindenkori vagyoni állapot után vagy egyszer s mindenkorra meghatározott összegben.

A császárság a provinciák adózását egyenletessé tette. Augustus mindjárt uralkodása kezdetén fölmérette az adó alá eső földeket s ezt vette az időnkénti census szerint a t. soli v. agri (később capitatio, jugatio) alapjául, a melynek kivetését (indictio) a helytartó alá rendelt számtisztek (numerarii, tabularii, chartularii) végezték, behajtását pedig a városi susceptores és exactores.

A trib. capitis (később capitatio is) részint egyszerű kereseti adó volt, részint pedig a censustól független fejadó, a mit olyanokra róttak ki, akik földadót (tributum soli) nem fizettek.

.-