logo

XXVII October AD

Aerarium militare

Katonai kincstár, amely a principatus időszakában a veteránok végkielégítését finanszírozta.


Megszervezése, melyre Kr. u. 6-ban, Augustus császár kezdeményezésére került sor, az állandó, hivatásos hadsereg megteremtésének következménye volt (Suet. Aug. 49). A kincstár által igényelt pénzalapot az ugyancsak ebben az évben bevezetett ötszázalékos örökösödési adó, a vicesima hereditatium és az egyszázalékos forgalmi adó, a centesima rerum venalium hozadékából, a befolyó összegek ideirányításával teremtették elő.

A Kr. u 3. század közepéig követhető nyomon létezése, s forrásaink meglehetősen szűkösek. Az - élén három, senator-i rendű, praetor-i rangú praefectus aerarii militaris állt; ilyen funkcióval bíró személyt az - fennállásának időszakából mindössze három tucatnyit ismerünk. A pénzügyi igazgatásban való jártasság, így pl. a quaestura és valamilyen nagyobb curator-i poszt előzetes betöltése kiválasztásuknál úgy tűnik, döntő szempont lehetett, hatáskörük tisztázása azonban megfelelő források hiányában meglehetősen nehéz.

Kiterjedt apparátus az első időszakban nem tartozott alájuk, mert az adóbeszedés kezdetben adóbérleti rendszerben történt. Vespasianus alatt került sor először állami beavatkozásra a behajtás területén: ezt császári tisztségviselők, procurator-ok ki nevezése fémjelezte. Ezek azonban még több évtizeden át párhuzamosan működtek az adóbérlőkkel, s valószínűnek tűnik, hogy ekkor még csupán az ellenőrzésben volt szerepük.

A Kr. u. 2. században az adóbehajtásban mindenütt, így az aerarium militare-ba folyó összegek kezelésében is procurator-i igazgatás váltotta fel a bérleti rendszert


.-