logo

VI Martius AD

Amphitheatrum.

„kettős színház”.



Nézőtere nem félkör alakú, mint atheatrum-é, hanem kör vagy ellipszis formájú, azaz körbeöleli a középen elhelyezkedő küzdőteret, az arena-t. Gladiátori küzdelmek, állatviadalok, néha naumachia-k rendezésére szolgált. Ezek a játékok jóval régebbi időktől kezdve rendszeres megrendezésre kerültek, mint a végül számukra állandó színteret biztosító speciális épület.

Az első amphitheatrumot Rómában Curio építtette Kr. e. 53-ban mindenkit elképesztő technikai bravúrral: két egymásnak háttal elhelyezett, s egymástól függetlenül működtethető színházat fából úgy alkottak meg, hogy egy-egy tengely mentén nézőterükkel egymással szembe fordíthatók, s gladiátori küzdelem megrendezésére alkalmassá tehetők voltak. A kör alakú formához az ötletet a Pompejiben már működő, hasonló rendeltetésű létesítmény szolgálta.

Az első állandó amphitheatrumot Statilius Taurus kezdeményezésére Augustus alatt építették, s a Nero alatti nagy tűzvész idején pusztult el. Pótlására ideiglenes, faszerkezetű megoldások születtek, s majd csak a Flavius császárok alatt került sor a végleges megoldást jelentő, s egyben minden idők leghíresebb -nak tekinthető, kőből készült szórakoztató komplexum, a Colosseum megépítésére.

Amphitheatrumot, többnyire jóval takarékosabb megoldással, a terepadottságok kihasználásával az itáliai vidéki városok is építettek (Paestum, Pozzuoli, Verona, stb). Impozáns kivitelezésű volt a Gallia Narbonensisben lévő Nemausus (Nimes) és Arelate (Arles) létesítménye. A tartományokban csak a jelentősebb városoknak: pl. a provinciák székhelyeinek, táborhelyeknek volt saját -a (Thapsus, Thuburbo Maius, Sarmizegetusa stb. Pannonia két helytartói székhelyén, Carnuntumban és Aquincumban két-két, mind a polgárváros, mind a táborváros számára külön - volt).

Az amphitheatrum födém nélküli, nyitott építmény volt. A nézőket eső, szél, nap ellen az épület fölé kifeszített ponyvák védték. A dísztribünök vagy a nézőtér első sorai az előkelőségek: a császári család, senator-ok, lovagok, városi tanácstagok (decurio) számára voltak fenntartva. Hidegebb éghajlatú vidékeken (pl. Porolissum, Dacia) a díszhelyek alulról fűthetők voltak.


.-