logo

XXIII Januarius AD

Livia Drusilla

Augustus-Octavianus harmadik, utolsó felesége



romaikor_kep



A Kr. e. 27-től Kr. u. 14-ig Augustus császárként uralkodó Octavianus harmadik, utolsó felesége. Kr. e. 43-ban ment feleségül Tiberius Claudius Neróhoz. Miután elváltak, Kr. e. 38. január 17-én kelt össze Octavianusszal.

Kr. u. 14-ben az elhunyt Augustus végakaratának; megfelelően adoptálták a nemzetségbe Julia Augusta néven Kr. u. 29-ben halt meg, 86 éves korában. Kr. u. 42-ben besoroltál az istenek közé Diva Augusta néven. Első házasságából két fia született.


Sok korabeli római úgy tartotta, hogy ő a köztársaság szigorú anyja és a császári család szigorú mostohája. Eléggé kétértelmű meghatározás. A mai történész, aki szeretné objektíven megítélni Liviát és első császárnéként játszott szerepét Róma történelmében, kissé tanácstalanul áll az egymással ellentétes tények és vélemények láttán.

Anya volt, vagy mostoha? Vajon mindenekelőtt és mindenáron saját leszármazottainak akarta biztosítani a hatalmat, vagy csupán a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt tulajdonítanak neki olyan tetteket, amelyeket valójában nem ő követett el? Talán a politikai dolgokban mindig oly gyanakvó és semmire tekintettel nem lévő Augustusnak volt igaza, hogy több mint fél évszázadon át teljes bizalommal övezte, vagy egyszerűen nem vette észre, ami az orra előtt, a saját házában történik mint az oly sok férfiúnál megesik? Vagy éppen Claudiusnak, a Livia által határozottan lenézett unokának volt igaza, aki később annyira lojális volt nagyanyja emlékéhez, amikor így jellemezte: „Ulysses asszonyi ruhában” - azaz okos asszony, ugyanakkor ravasz és veszélyes is?

Talán korunk írójának, Robert Gravesnek van igaza, aki plasztikus portréjában, a gyermekei jövőjének biztosításáért mindenre kész anyaként ábrázolta Liviát, a császári palota márványpadlóján kúszó viperaként? Vagy annak az ítéletnek érdemes hinnünk, amelyet tisztelettel és csodálattal fogalmaztak meg az ő korához közelebb állók?
A római nők között származása, tisztessége, szépsége révén legkiválóbb asszony minden szempontból inkább az istenekhez, mint az emberekhez hasonlít; családja szent tisztaságára felügyelő feleség, amint az ősi szokás diktálja; bölcs és nagylelkű asszony, közvetlenebb a régi matrónáknál; érzelmei fölött úrrá lenni képtelen anya, de feleségként megadó, aki helyre teszi férje ravaszságát is, fia tettetését is.

Életének néhány eseménye egyértelmű és vitán felül áll, más eseményeket azonban többféle módon értelmezhetünk.


Forrás:
Aleksander Krawczuk - Római császárnék
Fordította Dávid Csaba
ISBN 978 963 267 024 9