logo

XXIII Januarius AD

Augustus halála .

14-ben a császár elutazott Rómából. Capri szigetén (ókori nevén Capreae) és a mai Nápolyban járt. Augusztusban, már igen gyenge állapotban, megállt a campaniai Nola városban. Livia azonnal Tiberiusért küldetett. Ugyanezen hónap 19-én a császár elhunyt, tiszta tudattal, nyugodtan, szenvedés nélkül. 73 évet élt.
Az utolsó pillanatban megkérdezte környezetétől, hogy jól játszotta-e az élet komédiáját, és tréfálkozott, azt ismételgetve, amivel a színészek zárják az előadást: „Mivel pedig jól játszottunk, tapsoljatok, és kísérjetek minket örömmel!” Aztán Líviához fordult: „Élj, és ne feledd házasságunkat! Ég veled!”

Azt is beszélték azonban, hogy mindez egészen másként folyt le. A házat, amelyben a császár meghalt, Livia szoros őrséggel vétette körül, azt híresztelvén, hogy Augustus jobban érzi magát, miközben már nem élt. Halálhírét csak akkor tették közzé, amikor Tiberius megérkezett Nolába. Egyúttal pedig hajó indult Planasiára Agrippa Postumus meggyilkolásának parancsával. Ki adta ki ezt a parancsot? Tiberius állítólag megdöbbent, amikor egy tiszt jelentette neki, hogy a parancsot végrehajtották. Vagyis ...

Az elhunyt császár testét ünnepélyesen a fővárosba szállították. A senatus ülésén felolvasták végrendeletét, amelyet a Vesta-szüzek őriztek. Legfőbb örököseiként Augustus kétharmad részben Tiberiust, egyharmad részben Liviát nevezte meg. Őt is adoptálta a nemzetségbe, így az asszony felvette férje nevét, ettől kezdve tehát hivatalosan Julia Augusta volt a neve. A császár holttestét a Mars-mezőn hamvasztották el, csontjait és hamvait Livia gyűjtötte össze és helyezte a sírboltba. Amikor mindenki elszéledt már, ő ott maradt a vezető senatorokkal.

Szeptember 17-én Augustusi senatusi döntéssel besorolták az istenek közé, Liviát nevezvén ki papnőjéül. Ő a maga részéről egymillió sestertiusszal jutalmazta azt a senatort, aki ünnepélyesen megesküdött, hogy saját szemével látta, amint Augustus élő valójában a mennybe szállt, mint annak idején Romulus.



Forrás:
Aleksander Krawczuk - Római császárnék
Fordította Dávid Csaba
ISBN 978 963 267 024 9