logo

XVII October AD

Bevezetés (A pogány Pilátus akta)

A tankötelezettség általánossá válása óta nem találhatunk olyan államot, amely ne próbálta volna meg az iskolai tananyagot politikai szempontok mentén befolyásolni, akár egy kívánatosnak tartott ideológiai irányvonalat képviselve, akár azért, hogy az iskolát is az aktuálpolitikai propaganda terepévé tegye. Mindez azonban egy modern oktatási rendszert és pedagógiát, valamint aránylag fejlett eszközökkel dolgozó propagandagépezet igényel, így meglepő egy olyan 3. századi forrást olvasni, mely az ókorban egyedülálló módon az iskola közvetlen propagandacélokra való felhasználásáról tanúskodik.

Eusebios Egyháztörténetének IX. 5.1. fejezetében a következőket írja:
„Akik Pilátusnak és Üdvözítőnknek Aktáit (hypomnémata) összetákolták, mely telve van mindenféle krisztusellenes káromlással, az uralkodó jóváhagyásával elküldték az uralma alá tartozó egész országba, és falragaszok segítségével arra buzdították az embereket, hogy minden helyen, vidéken és városban tegyék köz-szemlére ezeket az Aktákat, az iskolamesterek tudományok helyett ezt oktassák a gyerekeknek, és kívülről tanítsák meg nekik.”

Az „akik” névmás, illetve a görög eredeti participiuma az előző fejezet szereplőire vonatkozik, azaz Maximinus Daia császár kereszténygyűlölő támogatóira. A szöveg egyértelmű, talán a falragasz szó hangzik elsőre kissé anakronisztikusán a programma fordításaként, amely itt egyszerűen proklamációt jelent, de a műfordítás helyes, mert a szöveg értelmezése szempontjából fontos, hogy az olvasó értse, hogy mi volt a szöveg terjesztésének szándékolt útvonala: nyilvános helyeken, középületeken függesztették ki.

A szöveghely két okból is különleges. Egyrészt ez a legfontosabb említése a pogány Pilátus-aktaként ismert szövegnek, másrészt ez az egyetlen olyan ókori szöveg, mely szerint az iskolai oktatásban fel-használtak volna propaganda célú iratokat.



Tóth Anna Judit

Forrás: Tóth Anna Judit: A pogány pilátus akta