logo

I December AD

Cato élete .

Marcus Porcius Cato Tusculumban született 234-ben. Ifjúságának évei alatt Róma puszta létéért küzdött az Itáliában pusztító Hannibal ellen, ám amikor 149-ben meghalt, Róma már birtokában tartotta egész Itáliát, Szicíliát, Kis-Ázsiát és Görögországot, s Karthágót csak három év választotta el a teljes pusztulástól. Kora ifjúságát kemény földművesmunkával edzette, majd mint fiatal katona részt vett a trasimenusi csatában (217-ben). 214-től Szicíliában teljesített szolgálatot.
Marcellus hadvezér alatt részt vett Szirakúza ostromában, 207-ben pedig a döntő jelentőségű Sena melletti csatában. 204-ben mint quaestor követte Scipiót Szicíliába és Afrikába, 199-ben aedilis plebis, 198-ban mint praetor igazgatta Szardíniát. 195-ben mint homo novus pártfogójával, Valerius Flaccus-szal consul. E minőségében ellenezte a lex Ogulnia visszavonását, amely törvény az arisztokratacsaládok hölgytagjainak költekezését korlátozta, hadvezér nagy hírnevet szerzett Hispaniában. Az Antiochos elleni háborúban, mint Acilius Glabrio consul legatusa döntő szerepet játszott a Thermopylae melletti győzelemben, s fontos diplomáciai küldetéseket teljesített Athénban és más görög városokban.

190-től nagy jelentőségű perekben szerepelt vádlóként, gyakran olyan nagy érdemeket szerzett arisztokraták ellen, mint a Scipiók. 184-ben Valerius Flaccus-szal együtt megkapta a censorságot. A nagy hódítások nagy gazdagságok Rómába áramlását tették lehetővé, ami a költekezés és a fényűzés terjedéséhez vezetett. Cato minden erejével azon volt, hogy a magánemberek fényűzésének gátat vessen, csak az államot kívánta gazdagnak látni. Számtalan perben szerepelt vádlóként, de negyvennégyszer őt is bevádolták, ám mindig győztesként került ki az ügyből.

romaikor_kep



Sikerét kiváló szónoki képességeinek köszönhette és makulátlan hírnevének. 181-ben tiltakozott a lex Orchia visszavonása ellen, amely a költekezést gátolta. 169-ben viszont támogatta a lex Voconiát, amely a nők örökösödési jogát korlátozta. 167-ben ellenezte a rhodosiak elleni háborút. 155-ben beszédet mondott azon három filozófus ellen, akiket Athén küldött Rómába követként, s elérte, hogy el kellett hagyniuk Rómát. 153-ban Karthágóba látogatott, s meglepődve tapasztalta, mennyire megerősödött ez az ellenséges város, ezért a szenátustól azt követelte, hogy Róma biztonsága érdekében el kell pusztítani.

A családi életben igazi rómainak mutatkozott: ideális férj és jó családapa volt. Első felesége Aemilius Paulusnak a leánya, az ifjabb Scipio nővére volt. Tőle született fiát, Cato Licinianust maga nevelte, aki praetor designatusként halt meg 152-ben. Feleségét már korábban elveszítette. Nyolcvanéves korában újra megnősült, egyik kliensének, Saloniusnak leányát vette feleségül. E második házasságából is született egy fia, Cato Salonia-nus. Ennek unokája volt Caesar nagy ellenfele, Cato Uticensis. Családjának puritán republikánus tradíciói tovább éltek, s hovatovább a Cato név a római erény és egyszerűség szimbólumává vált.


Forrás: Adamik Tamás - Római irodalom az archaikus korban.
.