logo

XXVII Novembris AD

Párversek - IV. könyv

1.
Vesd meg a pénzt, ha igaz boldogság célod e földön;
Hisz, ki ezért él-hal, mindenkor koldus a fösvény.

2.
Szükséget sose kell látnod természeti jókban,
Többre ha nem vágyói, mint a mit az élet igényel.


Hogyha szeleskedel és hebehurgyán végzed a dolgod,
Jogtalanul vaknak becsmérelni ne merd a szerencsét.

4.
Jó, ha becsülöd a pénzt, de ne légy az aranyba szerelmes:
Tiszta, nemes lelket fösvénység szennye nem érhet.

5.
4 Bár dús vagy, ne feledd épségben tartani tested:
Gazdagnak, ha beteg, csak pénze van, élete nincsen.

6.
Hogyha tanítódtól eltűrőd egykor a vesszőt,
Tűrd el atyád szigorát, ha szavakban tölti ki mérgét.

7.
Tedd, a mi hasznot hajt, de viszont óvakodva kerüljed
Azt, a mi nem biztos s nem nyújt a sikerre kilátást.

8.
Míg tudsz adni miből, adj ingyen a rászorulónak;
Nincs tisztább nyereség, mint jót cselekedni a jókkal.

9.
Ami gyanús neked, mi lehet, vizsgáld meg azonnal:
Nagy bajt szül sokszor, mit föl se veszünk eleinte.

10.
Hogyha a kárhozatos bujaság vétkébe merültél,
Szűnj meg tömni a szád, mely az ágyékod szeretője.

11.
Hogyha az állatokat mind félve kerülni szokásod,
Tudd meg, az embertől jobban kell félned ezeknél.

12.
Tagjaidat ha acélos erő duzzasztja s egészség,
Légy okos: így tesz szert a bátor férfi nevére.

13.
Hogyha betegség bánt, híveidtől kérj segedelmet;
Nem lelsz jobb orvost az igaz hűségű barátnál.

14.
Hogyha te vagy vétkes, mért hulljon az áldozat érted?
Balgatag az, ki a más vérétől várja önüdvét. 

15.
Társat hogyha keresel vagy igaz hűségű barátot,
Úgy sose rang légyen, de a jellem előtted a mérték.

16.
Élvezd, mit szerezél: ne nevezzen senki fukarnak;
Mit neked annyi vagyon, ha szegényként úszol a jóban?

17.
Hogyha, míg élsz e világon, előtted kedves a jó hír,
Lelkedből utálj minden tisztátalan elvet.

18.
Míg eszed épségben, ne nevesd ki hibáit a vénnek;
Bárki, ha elvénül, másodszori gyermekidőt él.

19.
Bármit is, ámde tanulj; eltűnhet a csalfa szerencse,
Megmarad a tudomány s nem hagy soha cserbe a sírig.

20.
Ez vagy amaz ha beszél, hallgatva figyeld te magadban:
Jellemeinket a szó megnyitja, de rejti is egyképp.

21.
Bár érted szakmád, ne feledd gyakorolni serényen;
Gondot igényel az ész, a gyakorlás képezi a mestert.

22.
Hogy mit rejt a jövő, ne kutasd aggódva örökké:
Azt nem ijeszti a vég, a kinek nem minden az élet.

23.
Bölcsektől te tanulj, oktasd a tanulatlant,
Mert terjeszteni kell üdvös tudományok igéit.

24.
Élvezz; ám csak olyat, mit meg nem bán az egészség;
Mert hisz a féktelen élv a gonosz nyavalyáknak az anyja.

25.
Mit nyilván helyeselsz, mit sokszor az égig emelsz fel,
Könnyelműn ugyanazt óvakodj ócsárlani máskor.

26.
Hogyha szerencse kegyel, légy készen mindig a rosszra,
És, ha a sors üldöz, sose szűnj te remélni a jobbat.

27.
Egyre tanulj: az igaz bölcsesség anyja tanulmány;
Hosszú életidő egyedül ritkán tesz okossá.

28.
Módjával dicsérj: mert majd, a kit egyre magasztalsz,
Egy nap még kimutatja, minő volt drága barátod.

29.
Mit nem tudsz, mástól kérdezve tanulni ne szégyeld:
Tudni derék valamit, hiba mit sem akarni tanulni.

30.
A szerelemes borban vegyes a perpatvar a kéjjel:
Kedveld azt, mi örömre derít, de kerüld a civódást. 

31.
Messze kerüld mindig a szófián, alázatos embert:
Hol lassú a folyó, ott rejtezik olykor az örvény.

32.
Hogyha sikert nem aratsz s nem vagy sorsoddal elégült,
A máséra tekints, kit jobban sújtja haragja.

33.
Ahhoz fogj, a mihez van erőd: part mentin evezni
Biztosabb, mint a szabad tengerre feszíteni vitorlád.

34.
Perbe igaztalanul óvakodjál szállni igazzal:
Méltatlan haragért megbüntet az isteni bosszú.

35.
Vesztett kincseidet ne sirassad gyászba borulva;
Inkább annak örülj, mit a sors még meghagyva neked.

36.
Bármi súlyos, szerzett vagyonunk elveszteni kárral,
Vesztettnek sose hidd, míg megvan a drága egészség.

37.
Hosszú élettel magadat te hiába ne áltasd;
Bárhova mégy, a halál árnyékként kergeti tested.

38.
Áldozz tömjénnel s a tinó hadd nőj jön ekéhez;
Istennek nem öröm, ha az ember tiszteli vérrel. 

39.
Térj ki, ha bánt, a hatalmas elöl, engedj az erősnek:
Bántani a ki tudott, tud majd használni is egykor.

40.
Bűnben légy te magad szigorú feddője magadnak:
így, ha sebet gyógyítasz, fájdalmat fájdalom enyhít.

41.
Hosszú idő múltán óvakodj elítélni barátod:
Bár nem a régi, neked szent légyen az egykori hívőség.

42.
Légy a szívességért hálás: így nő a barátság;
Senki se mondja reád, hogy a vett jót kárba veszíted.

43.
Óvd lelked gyanútól: keserű lesz mindegyik órád,
Mert a gyanakvónak s félénknek jobb nem is élni.

44.
Hogyha cselédet vészel a magad kényelmire pénzen,
Bár szolgának hívd, ne feledd soha emberi voltát.

45.
A jó alkalmat, ha lehet, te ragadd meg azonnal,
Hogy későn ne sirasd, mit előbb figyelembe se vettél.

46.
Hirtelen elhunytén a gonosznak nincs mit örülni:
Boldogan az hal meg, kinek élete tiszta a bűntől.

47.
Nőd ha van és nem akarsz kárt vallani hírbe, vagyonba,
Félve kerüld legfőbb veszedelmed, a házi barátot.

48.
Módodban ha vagyon tudományban előre haladni,
Egyre tanulj, s lelked henyeség rozsdája ne lepje.

49.
Verseimet, ne csodáld, hogy cifra szavak nélkül írom:
Fő a rövidség itt, két sorba szorítani az eszmét.




Forrás: Cato bölcs mondásai. Fordította: Dr. Némethy Géza