1.
Képezd elmédet tanulással, okulni ne restelj;
Mert tudomány híján a halálnak képe az élet.

2.
Míg helyes úton jársz, gonoszok fecsegése ne bántson;
Hogy mit szól rólunk a világ, nem függ soha tőlünk.

3.
Ha tanúnak hívnak, csak a tisztességre vigyázva,
Titkold, míg teheted, bűnét a régi barátnak.

4.
Félve kerüld mindig a mézes, cifra beszédút;
Egyszerű mind, mi igaz, s a hazugság nyelve hízelgés.

5.
A tunyaságot, a mely éltünk rozsdája, kerüljed;
Lelked lankadván henyeségben elernyed a test is.

6.
Gondjaidat váltsad némelykor az élvezetekkel;
Lelkedet így edzed megbírni akármi nehéz bajt.

7.
Más szavait s tettét gúnnyal csipdesni ne szokd meg;
Példa ragad: más majd magadat csúfol ki hasonlón.

8.
Mit hagyatékul kapsz mástól a szerencse kegyéből,
Tartsd meg, sőt gyarapítsd, hogy a hírnek szája ne bántson.

9.
Dús kincsek közepeit ha elér a kései vénség,
Bőkezű légy s óvakodj fösvényen látni barátid.

10.
Űr létedre, ha jó, sose vesd meg a szolga tanácsát,
És senkit le ne nézz, hasznodra ki válhat eszével.

11.
Ha vagyonod s kincsed nincs már, mint egykor a múltban,
Annyival érd be, a mit jelened még meghagya neked.

12.
Asszonyt el sose végy, mert dús hozománya kecsegtet,
Vissza se tartsd e miatt, ha szeszélyével elkeserít.

13.
Példát véve okulj, mit kell tettidbe követned
És mitől óvni magad: más élete a mi tanítónk.

14.
Ahhoz fogj, a mihez van erőd: a munka súlyától 4
Szégyen roskadnod felhagyva hiába a tervvel. 

15.
Mit bűnnek tartasz s elítélsz, hallgatva ne mellőzd,
Mert még azt hihetik, hogy a rosszat utánzani vágyót.

16.
Bíróhoz folyamodj, ha a törvény jogtalanul sújt:
Törvény nem kívánhat olyat, mit tilt az igazság.

17.
Mit méltán szenvedsz, szenvedd el béketűréssel,
S ha magad ellen vétesz, tudj lenni bírája magadnak.

18.
Olvass egyre sokat, sokat átolvasva felejts el,
Mert a csodást zengik, de nem a hihetőt a poéták.

19.
Vendégségbe ha vagy, légy csak te szerény a beszédben,
Mert fecsegő a neved, ha világfit játszani vágyói.

20.
Indulatos nődnek rívó mérgére ne lágyulj,
Mert, ha az asszony sír, könnyekkel rejti az ármányt.

21.
Élvezd, mit szereztél, okosan: de ne légy soha préda
Szükségben máséra kacsint, ki felette sajátját.

22.
Légy e hitben erős: a haláltól félni botorság;
Bár nem is ad üdvöt, megment az örökre a kíntól.

23.
Nőd ha derék asszony, hadd bátran járni a nyelvét;
Nagy baj, hogyha sem ö hallgatni, se tűrni te nem tudsz.

24.
Tiszteld egyenlő szeretettel drága szülőid,
És sose bántsd meg anyád, kedvezni ha vágyói atyádnak.