logo

XXVIII Novembris AD

A II. pun háború előestéje

Karthágó, a gyönyörű afrikai város a Kr. e. III. századig sok veszélyt élt már túl. Előbb Kambüszész fenyegette, majd Athén, később Alexandrosz, végül Pürrhosz is. Mindet túlélte, sőt virágzott. Alexandria mellett Afrika legnépesebb, leggazdagabb kereskedelmi fellegvára volt, ahol a hellenisztikus világ kozmopolitáinak ezrei fordultak meg nap, mint nap.
A görgög világ egyre jobban elfogadta a sémi eredetű nép városállamát, sokan úgy vélték, hogy Karthágót nem szabad besorolni a többi barbárállam közé. Azonban gyülekeztek már felhők is a tűző afrikai nap előtt. Új csillag volt születőben, Róma. Szövetségesek voltak hajdanán éppen Pürrhosz ellen, de ennek vége lett Kr.e. 264-ben, mikor megkezdődött a több mint 100 évig tartó vetélkedés a két város között. Az első felvonást, amely igencsak hosszú ideig tartott, Róma nyerte meg.
A hihetetlenül fordulatos hol kisebb, hol nagyobb vehemenciával zajló küzdelem szárazon és vízen 24 évig tartott. Az ókor világháborúja volt ez, de még inkább a visszavágó. A második pun háború már nem tartott 24 esztendeig, „csak” 17i-g. Egész generáció nőtt fel mindkét viadal alatt! Most azonban még csak az első háború zajlott le és van esély a revansra.

Kr.e. 226-ban a karthágóiak ibériai fővezére egyezményt köt Rómával: nem kel át az Iberos folyón, veszélyeztetve ezzel szövetségesének Massiliának érdekeit. Róma és Karthágó közt – elvileg – szent a béke. Már az első háborút is Róma kezdte és a másodikat is ők provokálták ki, ha a harci cselekmények előtt közel 20 évvel is. Először a Mamertinusok rablóbandáit mentik meg, Kr.e. 264-ben, átkelve ezzel a karthágói érdekszférának tekintett Szicíliába, most meg elvesznek olyan tartományokat Baál városától, amelyeknek átadását az eredeti békeszerződés nem köti ki. A biztonság kedvéért, kihasználva ellenfele pillanatnyi gyengeségét, újabb sarcot ró ki rá. Nem meglepő, ha akad ember a punok közt, akit hevít a bosszúvágy. Ő Hamilkar Barkas. Ettől kezdve mindig akad, aki a háborús párt élére álljon: Hamilkar, Hasdrubal, majd Hannibal.

Milyen a világ képe ekkor? A nagyhatalmak közé sorolandó még három hellenisztikus állam. Az Antigonida birodalom vezetője V. Philipposz lesz, az egyetlen diadokhosz király, aki észreveszi a római veszély komolyságát. A Szeleukida birodalom éppen az X+1. Háborúját vezeti a Ptolemaida Egyiptom ellen, melyben mindkét fél kimerül, hogy minél könnyebben Római zsákmány lehessen majd. Csak Karthágó állíthatja meg a görög szemmel barbár katonaállamot, amely majd elpusztít történelmi városokat, kirabolja a fél világot, majd feloldódik ugyanabban a hellenisztikus légkörben, mint amiben Karthágó.



Horváth Gábor
(könyvtáros, történelemtanár, hadtörténész-technikus)


Forrás: Horváth Gábor Hannibal: „A háború fúriája” című szakdolgozata 2004. Berzsenyi Dániel Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Kar Történelem tanszék.

A szerző weboldala: http://hagi.hupont.hu/