logo

I December AD

A Gracchusok reformjainak sorsa.

Az optimaták a Gracchusok agrárreformjainak eredményeit lassan, módszeresen, egymás után hozott törvényekkel tartalmilag kiüresítették. Az i. e. 121-ben hozott lex agraria megszüntette az újonnan kiosztott földterületek elidegenítési tilalmát, ezzel a reformok tartósságának kulcselemét számolták fel. Ez rögtön utat nyitott a spekulatív célzatú földfelvásárlásoknak. Második intézkedésként i. e. 118-ban a lex Thoria agraria feloszlatta a földosztó triumvirátus bizottságot, ezzel véget vetett 15 évnyi, a mezőgazdasági földterületek birtokés tulajdonviszonyait rendezni szándékozó tekintélyes, eredményeket hozó (amelynek eredményei ma is láthatók Itáliában) munkáknak.
A gracchusi reformok végső felszámolását az i. e. 111-ben megszavazott lex Baebia agraria jelentette, amely eltörölte a földterületek után kötelezően fizetendő vectigaliát. Így valamennyi kiosztott föld magántulajdon lett. Ettől kezdődően a földkérdés új tartalmat nyert. A földosztások már nem a római polgárok igényeinek kielégítését jelentették, hanem a győztes hadvezérek fő követelését, hogy veteránjaikat öreg napjaikra megélhetéshez juttassák. Így i. e. 103-tól kezdődően L. Appuleius Saturnus néptribunusként Marius veteránjainak követelt földosztást Africaban, majd i. e. 100-ban a lex Appuleia agraria alapján Gallia Cisalpina tartományban.

A gabonaosztásról szóló gracchusi törvények jövője sem alakult szerencsésebben. A gabona ára i. e. 120-tól ismét emelkedni kezdett, a kiosztásra került mennyiség pedig lecsökkent. Ezzel szemben a Gracchusok bírósági törvénye tartós maradt. A lovagok ekkor még erősen ragaszkodtak megszerzett bírói hatalmukhoz. A tartományi helytartók visszaéléseit tárgyaló állandó bíróságok mellett egy újabb is létrejött Saturnius néptribunus kezdeményezésére (i. e. 103 lex Appuleia de maiestate minuta) a magisztrátusok által a népfelség megsértőivel szemben (de maiestate). Ezek a bíróságok az előttük folyó nagyszámú ügyek, a vád alá helyezett személyek, illetve a vádat és a védelmet képviselő szónokok személye miatt a politikai élet fontos részévé váltak.
Kezdetben az optimaták és a populares közti vetélkedés színterei voltak, de hamarosan hozzájárultak a magisztrátusok büntetőjogi felelősségének (ami ez idáig a római alkotmányos berendezkedés egyik fő hiányossága volt) kialakulásához is. A politikai csatározások egyik fő célkitűzése ennek a bíróságnak a kebelében történő ítélkezés lett. Az optimaták természetesen itt is megpróbáltak monopolszerephez jutni, ami i. e. 106-ban (lex Servilia iudiciaria) még sikerült nekik, de három évvel később Saturnius ezt a privilégiumot is a lovagrendnek biztosította (i. e. 103-ban elfogadott lex Appuleia de questione extraordinaria instituenda), ami politikai előretörésük bizonyítéka volt Marius konzulsága idején.



Pókecz Kovács Attila
tanszékvezető egyetemi docens

Forrás: Pókecz Kovács Attila A római köztársaság válsága II. (i. e. 133-44)