logo

I December AD

A zsidó háború hatása a zsidóságra és a kereszténységre

A római uralom elleni nyílt lázadással induló zsidó háború 66-ban kezdődött, és 70-ben végződött a jeruzsálemi templom és a város elpusztításával, valamint hatalmas emberveszteséggel, ami súlyos csapást jelentett a Róma ellen lázadó zsidóságra. Erről az időszakról Josephus Flavius számol be A zsidó háború c. művében. Könyvében egy helyen utal arra, hogy Jeruzsálem ostromai alatt mi lett a városban élő keresztények sorsa. A leírás szerint a várost ostromló Cestius hadvezér csapatai minden látható ok nélkül visszavonultak a várostól, a zsidó katonaság pedig üldözőbe vette őket, és jelentős veszteségeket okozott nekik:

„Cestius, akinek nem volt tudomása az ostromlottak kétségbeesett helyzetéről, sem pedig a nép hangulatáról, váratlanul parancsot adott a visszavonulásra, ámbár semmi kudarc sem érte; mégis elcsüggedt, és érthetetlen módon távozott a városból. Váratlan elvonulásán a gonosztevők vérszemet kaptak, rajtaütöttek a római utóvéden, s rengeteg lovast és gyalogost levágtak ... Hajszálon múlt, hogy Cestius egész hadserege el nem pusztult; szerencsére leszállt az éjszaka, és ennek védelme alatt a rómaiak Bethoronba menekültek, a zsidók pedig köröskörül minden alkalmas pontot megszálltak, hogy az ellenség elvonulását ellenőrizzé .. Cestius veresége után sok tekintélyes zsidó elhagyta a várost, mintha süllyedő hajóról menekülne.” (Josephus Flavius: A zsidó háború, Bibliaiskolák Közössége, 1990, 205-208. o.)

A zsidó történetíró utolsó mondatként idézett megjegyzése főképpen azokra a keresztényekre utal, akik megszívlelték Jézus Mt. 24:15-ben található felszólítását, hogy amikor Jeruzsálem körül „a pusztító utálatosságot” (a pogány római csapatokat) látják, „fussanak a hegyekre.” Erre csak Cestius visszavonulása idején volt mód, sem ez előtt, sem ezt követően nem lett volna erre több lehetőség. Azok a keresztények, akik megszívlelték ezt a felszólítást, megmenekültek a város elfoglalása során bekövetkezett pusztítástól. A Jeruzsálemből elmenekült keresztények Pella néven alapítottak új várost a Jordánon túl.

A zsidó háború a város lerombolásával végződött, melynek során figyelemre méltó módon teljesült a Dán. 9:26-ban található jövendölés, mely szerint a várost elfoglaló fejedelem „népe” fogja lerombolni a templomot és a várost. Ez valóban így történt, ugyanis Titus katonái a zsidók elleni gyűlölettől vezérelve vezérük akarata ellenére gyújtották fel a jeruzsálemi templomot.
A templom és a város lerombolásával megszűnt a zsidóság nemzeti léte, noha Hadrianus idején, 132-ben még kitört a Bar Kochba-féle lázadás, melyet a rómaiak 135-ben szintén elfojtottak, és ezt követően Jeruzsálem városa eltűnt a föld színéről, egy pogány városnak adva át a helyét. A zsidó háborút követően a zsidóság csak vallási közösségként élt tovább, a farizeusi szemléletű rabbinikus felfogást követve. A judaizmus és a kereszténység végleg szétvált egymástól.


Takács Szabolcs - A megváltás története - Az apostoli kor