logo

I December AD

Az Arianus vita a Nikaiai zsinat után.

A IV. századi egyház balszerencséjére éppen intézményi rendszerének kiépítése közben bonyolódott teológiai vitába. A hitelvi nézeteltérések gyorsan és kibogozhatatlanul összefonódtak az egyházi rend, fegyelem és hatalom kérdéseivel. Legfőképpen pedig tovább erősítették a görög kelet és a latin nyugat közti fokozatosan növekvő feszültséget.
A század első felében az ariánus vezetők keleten fel tudták használni ezt a feszültséget arra, hogy meglehetősen egységes frontot hozzanak létre a görög egyházközségek közt. Két toleráns császár is támogatta őket, először II. Constantius (337-361) aztán Valens (364-378). Azzal pedig, ahogy az arianizmust végül keleten legyőzték, a kelet és a nyugat közti feszültség még a vita lezárulása után sem szűnt meg.

A nikaiai zsinat utáni ariánus vitának három szakasza volt; az első Konstantin haláláig tartott (337. május 22.), a második fiainak trónra lépésétől II. Constantius haláláig (361), a harmadik pedig Julianus trónra lépésétől I. Theodosius idején az arianizmus elvetéséig (381),



Forrás: Henry Chadwick - A korai egyház Fordította: Ertsey Krisztina, Tornai Szabolcs