logo

XX September AD

A limes.

A római hódítással jó négy évszázadon keresztül a Duna folyam képezte a birodalom határát. Védelmére a rómaiak nagyszabású erődrendszert építettek ki. Az erődrendszer - római nevén limes - légiósok táboraiból (6000 fő) és segédcsapatok (auxiliák) táboraiból állt (500-1000 fő).

Pannóniában négy légióstábort építettek, közülük kettő Magyarország területén található: az egyik Budapesten Aquincum, a másik Komáromban (Ószőny) Brigetio. A légióstáborok között átlagban 15-20 kilométeren-ként helyezkedtek el az auxiliáris táborok, melyek között az összeköttetést a kisebb őrtornyok biztosították. Ezek sűrűsége a stratégiai helyzethez igazodott: a kevésbé veszély ez te tett szakaszokon 5 kilométerenként, másutt néha 500 méterenként helyezkedtek el az előbb fából, később kőből épült őrtornyok.

A római megszállás kezdetben - az I. század közepén - csak a fontosabb felvonulási útvonalakra és a dunai átkelőhelyekre terjedt ki. Az első katonai táborok is itt létesültek. A század 70-es és 80-as éveiben, különösen Vespasianus császár idejében (69-79.) újabb Duna menti táborok - így pl. Dunabogdány (Cirpi), Esztergom (Solva) - épültek. A dunai limes táborok végső rendszerének kiépítése Traianus császár (98-117.) nevéhez fűződik.

A limes, s az ott állomásozó nagy létszámú katonaság a római uralom egész időszakában meghatározó szerepet játszott a tartomány történeté-ben. Az itt kialakult római élet szinte minden megnyilvánulására a hadsereg, a katonaság nyomta rá bélyegét.



Forrás: Soproni Sándor: Szentendre a római korban (Szentendrei füzetek II-III)