logo

XX September AD

Belső épületek.

A tábor belső beépítettsége feltárások hiányában csak hozzávetőlegesen ismert. Úthálózata a szokásos elrendezést mutatja: a két oldalsó kaput összekötő via principalis és a keleti és nyugati kapukat összekötő út, a via praetoria és a via decumana metszéspontján állt a tábor központi épülete, a principia, a táborparancsnokság székháza. 


Principia

A belső épületek közül teljesen csak ezt ismerjük. A mintegy 33x28 m alapterületű kőépület a leletek tanúsága szerint csak Caracalla korában épült meg. A keresztirányú csarnokból és udvarból álló előtér - ahol a díszszemléket, ítélethirdetéseket és egyéb közösségi eseményeket tartották - mögött a hátsó szárnyon, mely 6,50 m széles volt, öt helyiség, a tulajdonképpeni parancsnoki részleg található. Közülük a középső, nagyobb, alápincézett helyiség volt a táborszentély. Itt őrizték a császár képmását, a csapat hadijelvényeit, a pincében pedig a hadipénztárt, a katonák zsoldját. Az északi helyiség padlófűtőszerkezettel (hypocaustum) volt ellátva. A principia épületét a későkorban, Diocletianus vagy Constantinus korában teljesen újjáépítették.


Quaestorium

A parancsnoki épület mögött, az ún. retentura részen két épület került részbeni feltárásra. A via decumana déli oldalán fekvő többhelyiséges maradvány a táborparancsnokság irodaépülete (questorium) lehetett. A központi udvar körül elhelyezkedő szobák egy részében fűtőszerkezet került elő, a falakat freskó díszítette.


Egyéb épületek

Az úttest másik oldalán, a tábor északi felében egy nagyobb épület három helyiségét tárták fel. Az épület rendeltetése egyértelműen nem határozható meg, csak a teljesen feltárt alaprajz alapján dönthető majd el, milyen célt szolgált. Az észak-déli irányban elhelyezkedő helyiségek közül az északi sarokszoba légfűtéses volt, falait freskó és stukkó féloszlopok díszítették.
A tábor egyéb épületeiről nincsenek ásatási adataink. Az analógiák alapján legtöbbjük kaszárnyaépület volt, melyek előtérből és 8-8 fős hálókamrákból álltak, hosszanti oldalukon fedett oszlopos verandával. Istállók, kórház (valetudinarium), gabonaraktár (horreum) és a táborparancsnok lakóépülete tartozott még a tábor képéhez.


Forrás: Soproni Sándor: Szentendre a római korban (Szentendrei füzetek II-III)