logo

VI December AD

A polgári település - vicus militaris

A tábor nyugati, déli s feltehetően az északi oldalán épült vicus militaris házaiban a katonák családtagjai, az iparosok és a kereskedők, valamint a kiszolgált katonák, a veteranusok laktak. A tábor porta decumanáján ki-vezető 5 m széles út - mely Püspök-major irányában Pomáz felé haladt - két oldalán szórt beépítési formában helyezkedtek el a lakóházak. 1942ben Nagy Tibor az út északi oldalán öt épületet teljesen, hármat pedig részben feltárt.
Az 1. számú ház a tábort övező ároktól (fossa) 13 m-re épült. A három építési periódust felmutató észak-déli irányú épület 5,50X20,70 m nagy volt és négy helyiségből állt. Ehhez nyugat felől fallal kerített udvar csatlakozott. Egy későbbi átalakításkor az utca felőli oldalon még egy helyiséget emeltek. Az egyik helyiség légfűtéses volt, és a falakat gondosan kifestették. A ház hátsó traktusát ekkor már nem használták.
Ettől nyugatra két négyszög alakú lakóházat tártak fel, kivitelezésük szerényebb volt. A 2. számú ház három helyiséges, míg a 3. épület mind-össze egy 8,20x7,90 m-es helyiségből állt. A legnyugatibb, a 4. számú ház az úttesttől kissé beljebb épült, két helyiségből állt, mérete 10,60X 12 m.

A 2. és 3. számú ház mögött 10,50X16 m nagyságú villa került elő, melynek kőfalai 60 cm vastagok voltak. Bejárata az északi oldalon helyezkedett el. A középső nagy teremben és a két nyugati helyiségben fű-tőszerkezetre bukkantak. Terrazzó-padló és falfestés jelzik, hogy az épület egy tehetősebb család tulajdona lehetett. A házat később kibővítették, előbb a délkeleti sarokhoz építettek egy 5X7 m-es szobát, majd a déli oldalon egy hosszabb folyosót emeltek, melynek nyugati végét apsis zárta le. A folyosórész későbbi átalakítása után lehetséges, hogy kisebb ókeresztény házi bazilikát alakítottak ki az épületben. A település észak felé a Paprika bíró utcáig húzódott, ezen a részen szerényebb épületek helyezkedtek el.
A tábortól dél felé kivezető út nyugati oldalán, az ókeresztény cella memoriae mellett II-ΠΙ. századból származó falmaradványok kerültek elő. Hasonló maradványokat lehetett megfigyelni az úttól keletre, az Árpád utcában is. Ezeknek az épületeknek a falai általában agyagba rakott kövekből készültek. Más táborokhoz hasonlóan a harmadik, az északi oldalon is állhatták lakóépületek. A Bükkös-pataktól északra, a Liget utcában Tettamanti Sarolta leletmentő ásatása során előkerült II-III. századi leletek arra utalnak, hogy a vicus militaris erre a részre is kiterjedhetett. Az ellenség felőli oldalon, a tábor praetoria frontja előtt polgári épületek nem állhatták.

A vicus militaris teljes kiterjedése még nem ismert. A II-III. századi épületek a III. század második felének háborús pusztításai következtében nagyrészt összeomlottak, többségük nem is épült újjá. A IV. században a polgári lakosság a tábor falai közé költözött s az egykori lakóházak helyét temetkezőhelynek használta.


Forrás: Soproni Sándor: Szentendre a római korban (Szentendrei füzetek II-III)