logo

XX Aprilis AD

Starabon - Geógraphika, IV

„3. Latiné [Latium] után Kampania következik a tengerparton s ezen belül a belföldón a phrentanosokig és a daunosokig, meg Saunitis [Samnium], s azután a daunosok s még egyéb népek a siciliai szorosig. Beszéljünk először Kampaniáról. Sinoessától [Sinuessa] egészen Μisénonig [Misenum] a tengerpart jókora öblöt alkot, és onnan egy másik, az előbbinél sokkal nagyobb öböl következik; ezt, amely Μisénontól Athénaionig, a két hegyfokig terjed, kráternek nevezik. Ezeken a partokon fekszik az egész Kampania, mindenek kőzött a legáldottabb síkság.
Gyümölcstermő dombok s a samnit és osk hegyek környezik. Antiokhos szerint ezen a területen az gpikosok laktak, ezeket azonban ausonoknak is nevezik. Polybios azonban ezeket két különböző népnek tartja... Mások meg azt mondják, hogy miután előbb itt gpikosok és ausonok laktak, ezeket egy oszk néptörzs leigázta, de ezeket kiszoritották a kymaiaiak, azokat meg a tyrrhéniek [etruszkok].
A síkság ugyanis termékenysége miatt versengés tárgya lett; itt várost alapítottak, s az egyiket mint azoknak a fejét, Kapyének [Capua] nevezték. A bőség következtében azonban elpuhultak s innen is kiűzték őket, mint a Padus [Pó] vidékéről, így tehát átengedték a samnitoknak, ezeket viszont a rómaiak szorították ki. Termékenységének bizonysága az is, hogy itt legszebb a gabona, mármint a búza, melyből darát készítenek, s ez jobb a rizsnél, általában minden gabonatápláléknál.
Azt beszélik, hogy a síkság némely részét évenként kétszer tönköllyel vetik be, harmadszor pedig kölessel, némely részen pedig negyedik vetésnek zöldségféléket termelnek. A legjobb bort is innen kapják a rómaiak, a phalernonit [phalernumit], a kalésit és a statenonit; már a syrrentinit [surrentumit] is hasonlónak tartják ezekhez, miután újabban kipróbálták, hogy kibírja a raktározást. Hasonlóképpen gazdag olajban a Venaphron [Venafrum] környéki egész vidék, amely határos a síksággal.

4. Sinoessa után a tengerparton Liternon [Liternum] városa következik, itt van az első Scipio Africanus síremléke; itt fejezte be ugyanis életét, miután bizonyos személyekkel való ellenségeskedése következtében a közügyektől visszavonult. A város mellett folyik el a hasonló nevű folyó. Éppen úgy a Volturnos is azonos nevű a mellette levő legközelebbi várossal; ez azonban keresztül folyik Venaphronon és Kampania közepén. Ezek után Kymé [Cumae] következik, a khalkisiak és kymaiaiak legrégibb alapítása; ez ugyanis a legrégibb valamennyi siciliai és itáliai [görög] gyarmat kőzött... Eleinte tehát szépen gyarapodott mind a város, mind a Phlegraion sikság [Campi Phlegraei], ahová a rege a gigászok küzdelmét helyezi, természetesen nem egyéb okból, mint hogy a föld termékenysége miatt állandóan harcok színhelye volt [valójában a terület vulkanikus természete miatt - C. L.]; később azonban a kampánοk kerítették hatalmukba a várost s nagyon gőgősen bántak a lakossággal, még az asszonyalkat is birtokukba vették. Mindazonáltal a hellén életnek, templomoknak és tőrvényeknek még számos nyoma megvan. Némelyek szerint Kymét a hullámokról nevezték el; a szomszédos partvidék ugyanis hullámveréses és szeles. Tengeri halászatuk igen nevezetes...

5. Közel van Kyméhez a Misénon hegyfok, s a kettő kőzött az Akherusia-tó, a tengernek mocsaras kiöntése. Ha megkerüljük a Misénon hegyfokot, mindjárt alatta egy kikötő van, utána pedig egy mély öblöt alkotó part, itt van Baiai [Baiae] és a meleg források, amelyek mind üdülésre, mind a betegségek gyógyítására igen alkalmasak. Baiai mellett van a Lokrinos tengeröböl s ezen belül az Aornos [Avernus] tó, amely a kőzte és Kymé közti vonaltól Μisénonig terjedő földet félszigetté teszi. Csak néhány stadionnyi főldszoros van ugyanis a kyméi csatornáig és az ottani tengerig. Elődeink az Aornosszal hozták összeköttetésbe a homérosi Nekyiát [Odüsszeusz látogatását az alvilág kapujánál] ...
Az Aornos szűk torkolatú mély öböl, kikötőnek megfelelő nagysággal és természettel, de kikötő céljaira mégsem használható, minthogy előtte van a sekély és nagy kiterjedésű Lokrinos-őből. Az Aornost a bejárat kivételével mindenfelől magas meredek partok veszik körül, amelyeket most ugyan már barátságosabbá alakítottak ki, előbb azonban vad, magas növésű és járhatatlan erdőség borította, amely az öblöt szinte babonás homályba burkolta. Ehhez még azt is mesélték a lakosok, hogy a fölötte elszálló madarak a felszálló gőzöktől megfulladva lehullanak a vízbe, mint alvilági helyeken. Alviláginak is tartották ezt a helyet...
Van ott a tengerparton egy iható vizű forrás, de ettől mindenki tartózkodott abban a hitben, hogy ez a Styx [alvilági folyó] vize; a jósda is itt volt valahol... Ilyeneket regéltek elődeink, most azonban, miután Agrippa kivágatta az Aornost körülvevő erdőt, a környéket házakkal építették be, az Aornostól Kyméig föld alatti csatornát vágtak, s mindazon elbeszélések mesének bizonyultak...

6. A Lokrinos-öböl Baiaüg terjed, a külső tengertől egy 8 stadion hosszúságú és szekérút szélességű töltés zárja el, amelyet állítólag Héraklés emelt. , minthogy azonban viharok alkalmával a hullámok fölül elárasztották, úgyhogy gyalog nemigen lehetett rajta járni, Agrippa magasabbra emeltette. Csak könnyű hajókkal lehet behajózni, kikötés céljaira hasznavehetetlen, osztrigahalászata azonban nagyon bőséges ...
Baiai a monda szerint Baiostól, Odysseus egyik társától kapta a nevét, amint Misénon is. Ezután Dikaiarkheia partvidéke és maga a város következik. Azelőtt a kyméiek parti kikötője volt, Hannibál hadjárata idejében azonban a rómaiak betelepítették és a kutakról Potioloinak [Puteoli] nevezték el; mások szerint a viznek rossz szagáról, mert az egész környék Baiaüg és Kyméig tele van kénnel, tűzzel és hőforrásokkal. Némelyek azt hiszik, hogy Kymét ezért nevezik Phlegrának is, és hogy az elhullott gigászok villám ütött sebeiből tőrnek fel ezek a tűz- és vízáramok.
A város igen nagy kereskedelmi piac lett, minthogy homokjának alkalmas volta miatt művészileg kiépített kikötői vannak, alkalmas ugyanis a mésszel való keverésre, erősen köt és megkeményedik. A homokot ugyanis mészkővel vegyítve töltéseket hánynak a tengerbe és a nyílt partokat öblökké alakítják, úgyhogy a legnagyobb teherhajók is biztosan köthetnek ki. Mindjárt a városon túl van a Ηéphaistos tér, tüzes párkánytól körülzárt síkság, melyen sok helyen kéményszerű és erős bűzt árasztó szelelőlyukak vannak, a síkság pedig tele van leülepedett kénnel.

7. Dikaiarkheia után a kyméiek Neapolisa következik (később azonban khalkisiak, pithékussaüak és athéniek is telepedtek oda, úgyhogy ezért nevezték Neapolisnak is), ahol egy Parthenopé nevű szirén emlékét mutogatják, s egy jóslat alapján versenyjátékokat szoktak rendezni. Később az egymás közti egyenetlenkedés következtében néhány kamsniait is befogadtak, és a legnagyobb ellenségeikkel kénytelenek voltak úgy bánni, mint legjobb barátaikkal, minthogy a barátaikat elidegenítették maguktól. Bizonyítják ezt az elöljárók nevel, akik előbb hellének voltak, később azonban a hellénekkel vegyesen kampniaiak.
A hellén életnek itt igen számos nyoma maradt meg: gymnasionok, ephebaionok, phratriák és a hellén nevek, bár az illetők rómaiak voltak. Most is ötévenként több napig tartó szent versenyjátékokat tartanak mind a szellem, mind a test részére, melyek fölérnek a leghíresebb hellén játékokkal. Itt is van egy föld alatti folyosó, mert a hegy Dikaiarkheia és Neapolis közt alá van ásva, mint Kyménél, és egymással szembe menő szekerek számára is járható utat nyitottak sok stadionnyira; a világosság a hegy tetejéről, ahol számos nyílást vágtak, árad le a nagy mélységbe.
Vannak Neapolisnak hőforrásai és fürdőépületei is, nem rosszabbak a baiaüaknál, de nagyon elmaradnak látogatottság szempontjából; ott ugyanis egy másik város alakult, nem kisebb Dikaiarkheiánál, miután egyik palota a másik mellett épült fel. Neapolisban a hellén életmódot még fokozzák azok, akik Rómából jönnek ide pihenés végett, vagy azért, mert kora ifjúságuktól fogva dolgoztak, vagy mert öregkoruk vagy betegségűk miatt könnyebben szeretnének élni. A rómaiak közül sokan, már akik kedvűket találják az ilyen életben, mikor látják azok nagy tömegét, akik efféle életmód végett jöttek ide, megkedvelik ezt a helyet és szivesen élnek itt.

8. Mellette van Hérakleion [Herculaneum j erődje egy, a tengerbe kinyúló hegyfokon, amely a délnyugati szélnek igen erősen ki van téve s ez az ott-tartózkodást egészségessé teszi. Oskosok voltak a lakói mind ennek, mind a szomszédos Pompafának [Pompeü], amely mellett a Sarnos folyó folyik, azután tyrrhéniek, pelasgok, ezek után pedig samnitok, de ezeket is elűzték erről a vidékről. Nόlának, Nukeriának [Νυceria] és Akherrainak [Acerrae j ... kikötője Pompafa a Sarnos [Sarnus] folyó mellett, amelyen az áruk be- és kiszállíthatók.
E helységek fölött emelkedik a Vesuion [Vesuvius], amelyen a csúcs kivételével kőrös-körül igen szép földeken laknak, ez [a csúcs] legnagyobb részében sík, de teljesen terméketlen, hamuszürke színű és barlangszerű mélyedések látszanak rajta, amelyeknek a felületén a kőnek kormosak, mintha csak a tűz égette volna őket, úgyhogy azt lehetne következtetni, hogy ez a hely azelőtt égett és tűzkráterei voltak, de az égőanyag elfogytával a tűz kialudt.
Talán ez az oka a termékenységnek is körös-körül, amint mondják, hogy Katanéban [Catania] az Aitnaion [Etna] tűzétől fölvetett izzó hamu az általa elborított területet a szólóművelésre nagyon alkalmassá tette. Van valami zsirtartalom mind az égő, mind a gyümölcstermő földben; amíg e zsírtartalomban bővelkedik, alkalmas az égésre, mint minden kénes anyag, kiszáradva, kialudva és elhamusodva pedig átalakul gyümölcstermő talajjá. Mindjárt Pompaia mellett van a kampániai Syrrenton [Surrentum], ahonnan az Athénaion nyúlik előre; ezt némelyek a szirének fokának nevezik; a hegyfokon van egy Athéné-templom, Odysseus alapítása.
Rövid hajóút vezet innen Kaprea [Capreae] szigetére. A hegyfokot megkerülve elhagyatott sziklás kis szigeteket találunk, amelyeket a szirének szigeteinek neveznek... Itt végződik ez a Kráternek is nevezett öböl, amelyet két dél felé néző hegyfok határol, Μisénon és Athénaion. Mindegyiken vannak részint városok, amelyeket már említettünk, részint lakóházak és ültetvények, amelyek egymással összefüggően egyetlen városnak a képét mutatják.”

(Dr. Földy József fordítása)

Így szól az Augustus császár uralkodásának idejéből fönnmaradt kortársi leírás a Nápolyi-öbölről, amelynek varázslatos szépségét és gazdagságát akkoriban még nem árnyékolta be a Vezúv ezerkilencszáz évvel ezelőtti kitörése.