logo

XX Aprilis AD

Közvilágítás.

Ami a közvilágítást illeti, sokáig azt hitték, hogy Pompeji és más római városok utcáin sötétedés után csak azok járhattak, akik lámpást vagy fáklyát tartó rabszolgákkal kísértették magukat, mint ahogy az a görögöknél volt szokásban. Az újabb vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a helyzet korántsem volt ilyen „sötét”.

Igaz ugyan, hogy általános közvilágítási rendszer nem létezett, de megállapítható, hogy a városkapuknál, a középületek homlokzatain és kapuinál, a templomoknál állandóan égő nagyobb lámpákat (mécseseket) helyeztek el. Ehhez járultak a magánházak ajtajánál gyakran, a cauponák, thermopoliumok, hospítiumok bejáratánál mindig égő mécsesek. Teljes sötétség tehát még a holdtalan és borús éjszakákon sem volt a városban.

A közbiztonság a város falain belül egyébként sem lehetett rossz, mert az aedilisek felügyelete alatt működe városi rabszolgák és a jómódú házak ajtajaiban őrködő szolgák, továbbá a városkapuk őrsége a rossz szándékú egyéneknek nem sok mozgási lehetőséget hagyott.



Forrás: Castiglione László - Pompeji