logo

XX October AD

A scarbantiai forum és a korabeli forumépítészet összefüggései

Róma város forumai mennyiben szolgálhattak mintaképül egy ilyen vidéki kisváros forumának kiépítésénél?

Ifjabb Plinius (61-113) „Epistolae” c. levélgyűjteményében olvashatjuk Traianus császár és ifj. Plinius levélváltását. A levelekből kiderül, hogy a provinciális városok nagy beruházásait, közművek, színházak, amphiteatrumok, forumok építését sokszor - a helytartó révén - a császár döntései szerint módosítgatták.
Így tehát elvileg adott volt a lehetőség a császár környezetében tevékenykedő építészek és a provinciális várostervezők, városépítők közvetlen kapcsolatára. A főváros építészetének hatása a legtávolabbi provinciákba is kisugározhatott. A római minta helyi megvalósítása a helyi közösség anyagi lehetőségeitől, az esetleges helytartói vagy császári támogatás méreteitől és elsősorban attól függött, hogy a helytartó milyen építészt biztosított a tervek elkészítéséhez és a kivitelezés irányításához.

Nos azt látjuk, hogy éppen Traianus (98-117) uralkodásának idején jelentek meg Scarbantiában azoknak a légióknak építőegységei, amelyek korábban (s részben egyidejűleg) a damaszkuszi Apollodorus császári építész tervei szerint a dunai limes-erődítmények építésén dolgoztak.
Traianus építőmestere - a császárkor utolsó nagynevű építésze volt. A Közel-Keleten élő görög származású Apollodorus a dák háborúk (104-105) idején a Duna-vidékre követte a császárt, ő építette a Vaskapunál a Duna-hidat, amelyet rövidesen a Traianus-oszlop faragványai között is ábrázoltak. Hadi építőmesteri tapasztalatait az általa tervezett római Traianus-forum építésénél (106-113) is kamatoztatta.

A Traianus-forum és a hozzákapcsolódó, több szintben kiépített piac (Mercato di Traiano) az üzlethelyiségekkel, raktárakkal, teraszokkal, oszlopcsarnokokkal a római császárkor egyik legnagyobb szabású építménye volt. Maga a forum az utolsó és a legnagyobb a római császárforumok sorában.
A Forum Romanum K-i oldalán már Caesar megkezdte egy szögletes, oszlopcsarnokokkal díszített tér kiépítését. I. e. 48-ban a Pharsalus melletti győztes csata után tett fogadalmat arra, hogy Venus Genetrix tiszteletére itt templomot emeltet. Venust a Julius nemzetség ősanyjának tartották, templomát a Caesar által épített s róla elnevezett forum É-i oldalára építették.

Augustus a Caesar-gyilkos Brutus és Cassius feletti győzelmének emlékére (i. e. 42: Philippi) építette ki Rómában a magáról elnevezett négyszögletes forumot, amely a Caesar-forum K-i szomszédságában emelkedett. A téglalapalakú, 90 méter széles, kövezett tér két oldalán 20-20 méter széles oszlopcsarnok emelkedett. Így a tér szélessége 50 méter volt, ami a scarbantiaihoz közel áll.
Az Augustus-forum ÉK-i végében Mars temploma emelkedett. Mint a görög mythologiában egymás mellett áll Ares és Aphrodité, úgy a római császár forumokon hasonló egységet képezett Mars és Venus temploma. Augustus, Caesar fogadott fia itt a Julius nemzetség eredetmondáját és Róma város eredetmondáját egymás mellé állítva népszerűsítette.

A Mars-templomban őrizték Caesar kardját, itt gyűlt össze a senatus, ha háború vagy béke ügyében döntött, itt helyezték el a csatajelvényeket és az ellenségtől zsákmányolt zászlókat és itt öltötték magukra a férfitógát a római fiúk. Az oszlopcsarnokokban álltak azoknak a rómaiaknak a szobrai, „akiknek Róma Aeneas és Romulus óta nagyságát köszönhette” Az Augustus-forum, amely mintegy 40 évig épült, a későbbi császár forumok tervezőire is hatással volt. Hosszanti oldalainak végén a két szimmetrikusan elhelyezett félköríves exedra a Traianus-forum tervezőjét is megihlette.

A „Forum Julii” (Caesar-forum) és a „Forum Augusti” szomszédságában a Flavius-korban további két forumot építettek. A „Forum Pacis” a béke templomával (Aedes Pacis) ékesítve Vespasianus fogadalmából az Augustus-forumtól délre épült fel.
71-ben, a zsidó háború után tartott diadalmenetet követően, Vespasianus a hadizsákmány egy részét egy újabb forum építésére ajánlotta fel. A később „Forum Transitorium”, azaz átjáró-forum néven emlegetett tér Minerva templomával még Vespasianus fia, Titus idején sem épült ki teljesen. Sőt Domitianus 96. évi meggyilkolásakor is folytak a forum építkezései, amelyet végül is Nerva fejezett be, ezért Nerva-forum néven is ismert.

A szögletes kőlapokkal burkolt tér 120 méter hosszú és 45 méter széles, méretarányai tehát a scarbantiaival egyeznek meg. Elrendezése azonban más, ami azzal magyarázható, hogy kiterjedését a szomszédos forumok közötti hely méretbeli adottságai határozták meg, s funkciója tulajdonképpen: a Minerva-szentély templomudvara és átjárótér. Oldalsó építményei nincsenek, hosszanti g9jfalait oszlopsorok követik amelyek kulisszaszerűen takarják a magas határfalakat. A forum végeinek exedra szerű, kissé ívelt kiképzése is a kedvező térhatás érdekében történt.
Bizonyos méretbeli egyezések (45 m szélesség) ellenére sem tekinthető ez a - korban teljesen megegyező - forum a scarbantiai mintájának. (Ne feledjük, e forum építésének idején kapta Scarbantia a municipiumi rangot és feltehető, hogy ezidőtájt maga Domitianus is megfordult Scarbantiában). Ha ez a forum nem is, de Domitianusnak a Palatinuson felépült palotája őriz olyan alaprajzi részleteket, amelyek a scarbantiai forum alaprajzi elrendezésére emlékeztetnek.

A „Domus Flavia”, a palota ÉNy-i részén a 80. évi nagy tűzvész után épült. Tervezője, Rabirius az első olyan építményt alkotta ezzel Rómában, amely kifejezetten császári rezidenciának épült. Tehát reprezentációs építmény, ahol az „Aula Regia” 30 méter széles termében állt a császári trón, ahol Domitianus a hódoló alattvalókat fogadta. A kb. scarbantiai forum méretnek megfelelő udvar másik végében, hasonló méretű építményt helyeztek el exedraszerűen.

A „Coenatio Jovis”, a magát Jupiterhez hasonlónak tartó császár étkezőterme az udvar másik végében emelkedő „Aula-Regia”-val szimmetrikusan helyezkedik el. A „Coenatio Jovis” azonban magában is megismétli ezt a hármas tagozódást: a fő térhez (teremhez) kétoldalt szimmetrikusan elhelyezett exedrák csatlakoznak.
Domitianus palotájának ez az alapjaiban feltárt része ismertebb. A hozzá csatlakozó palotarész, a „Domus Augustana” még nincs ily mértékben tisztázva, illetve közölve. Így is kibontakozik azonban a „Domus Augustana” és a „Circus Maximus” közötti területen a „Stadion” által határolva egy oszlopcsarnokos udvar, amely méreteiben valamivel kisebb, de exedrájának elhelyezésében teljesen a scarbantiai forummal egyezik meg.

Rabirius építész, illetve az általa épített, úgynevezett „Coenatio Jovis” Domitianus palotájában a császári építészekre továbbra is hatással volt. Így Hadrianus Tivoliban 135 körül olyan kerti lakot csatolt villája mellé, amely Kahler szerint a fenti mintájára épült.
Az úgynevezett „Piazza d’Oro” Hadrianus villájában oszlopcsarnokos udvar, amely méreteiben nagyjából a scarbantiai forummal egyezik. A barokkos hatású, fedett bejárati csarnok és a másik kupolacsarnok a mi két exedránknak felel meg, a bejárati csarnok melletti építmények pedig az exedra melletti szentélyeknek.

Látjuk tehát, hogy éppen Domitianustól Hadrianusig mutathatók ki a központi építőműhely olyan tervei, amelyek - ha más funkcióban is, de mindenképpen reprezentációs gyülekezőhelyek kialakításánál - alkalmazták a kb. 30-50 m átmérőjű, szögletes terekhez szimmetrikusan kapcsolt exedrákat vagy a bonyolultabb alaprajzú melléktereket.
Domitianus és Hadrianus említett magánházának, illetve villájának részleteinél a tipikus római magánház atriumos, peristyliumos elrendezése köszönt vissza megnövelt méretekkel, császári pompával. Megállapíthatjuk, hogy scarbantiai forumunk formailag halvány szállal ehhez a gyökérhez kapcsolódik.

A már említett Traianus-forum , amelyen határozottan felismerhető az Augustus-forum hatása (például az oldalsó exedrák elhelyezésében), formailag a katonai táborok központi tereinek, főépületeinek alaprajzi elrendezéséhez is közel áll. Ahogy a légiós táborok pretoriumán, a nagy szögletes udvar végében egy oszlopcsarnok húzódik, úgy emelkedik keresztben a Traianus-forumon az öt hajós „Basilica Ulpia”. Csak természetesen díszesebben, végein félkör apszisokkal, aranyozott bronzzal bevont téglákkal. Az oszlopokat koronázó sasok azonban újra a pretoriumokban elhelyezett hadijelvényekre emlékeztetnek. Kahler a Traianus-korban átépített veterai legiós tábor pretoriumát említi itt analógiaként.

A dák háborúk sikeres befejezése után (116-ban) egy háromíves bejáratot építtetett a senatus a tér déli végébe. Ennek tetején, 6 paripa vontatta diadalmi szekéren, Traianust ábrázolták. A diadalívvel szemben, a basilica mögött kis udvarban állították fel a dák háborúk eseményeit megörökítő, domborművekkel díszített kőoszlopokat. A tér közepén pedig (a scarbantiaihoz hasonló talapzaton) Traianus lovas szobra emelkedett.
A császár halála után fogadott fia, Hadrianus helyezte el a Traianus hamvait tartalmazó aranyurnát az oszlop talapzatában. A Traianus-oszlop mögötti félköríves udvarban pedig felépíttette az istenné nyilvánított Traianus templomát. Ez az építészetileg egységes, eszmeileg minden fontos részletében azonos tartalmat hordozó „forum Traiani” a győztes császár dicsőségét hirdette.

Bármennyire is csábító a gondolat, hogy Scarbantia forumában ugyanezt az alaprajzi elrendezést felfedezzük, az itt kiásott épületrészletek töredékessége miatt összefüggő alaprajzot nem produkálhatunk. Pedig - hangsúlyozva, hogy csak egy lehetséges munkahipotézis, amit most felvetek - a római Traianus-forum egyszerűsített alaprajza áll előttünk, ha forumunk Ny-i oldalára felrajzoljuk azt az apszisos épületet, amely a késő-római horreum alatt, a volt bencés templom és a Szentháromság szobor közötti területen, a Fő tér alatt húzódik. Mivel az épület korai periódusa II. sz.-i, ezt joggal megtehetjük.

Azt látjuk, hogy az egy (vagy két?) félköríves apszissal záródó egy (vagy két?) hajós, téglalapalakú épület 16,5 m hosszú és (ha két hajós) 10 méter széles. Az oszlopalapozás (amelyhez hasonlók feltehetően még sorakoznak a teremben) pontosan a helyiség közepén található. Maga az épület (amely számunkra akkor igazán érdekes, ha később bebizonyíthatjuk róla, hogy szentély) pontosan a forum terének Ny-i tengelyében helyezkedik el. Így a kövezett térhez való viszonya megegyezik a római Templum Divi Traiani-nak a Traianus-forumon való elhelyezkedésével.

Mivel scarbantiai épületünk K-i falát ismerjük s az nem esik egybe az út vonalával, az út (Cardo) és az épület között egy előcsarnokot kell feltételezni, amely a Traianus templom előtt is megtalálható. Ettől keletebbre vezet az út (Cardo); ez a Traianus-forumon a basilica mögötti keskeny udvarnak felel meg, amelyen a Columna Traiana áll.
Közbevetőleg: a forumok egyik változatánál - provinciális nagyvárosokban - a város egyik főútja gyakran keresztben átszeli a forumot, elválasztva a templomkörzetet a főtértől és a közigazgatás épületeitől. Egyben azonban az út forgalmával még inkább összekapcsolja azokat.

Feltételezett basilicánk pontosan a Basilica Ulpia elhelyezkedésének felel meg. A tér X és Y (?) exedráinak megfelelőit Scarbantiában szögletes, Rómában félköríves formában találjuk meg. A csábító összehasonlítást akkor is meg kellett tennünk, ha leletünknek a Róma városi előképhez való hasonlósága csak szerény helyi méretekben és formákban nyilvánul meg, s további ásatásokig ez: a halvány hasonlóság is csak bebizonyítandó vagy megcáfolandó feltevés marad. A környékbeli csatornázások és műemléki helyreállítások teremtenek majd újabb lehetőséget az utcák és a pincék alatti újabb forumrészletek feltárásához.

Annyit azonban már most is határozottan állíthatunk, hogy a scarbantiai forumon ugyanúgy kimutatható a légiós táborok principia-építészetének hatása, mint ahogy azt a Traianus forumnál Apollodorus-szal kapcsolatban már említettük. Még az ásatás idején megtekintették a feltárt forumrészletet a „Gesellschaft der Freunde Carnuntums” tagjai. Sopronban zuhogó eső fogadta a két autóbusszal érkező vendégeket, de ők kitartóan végignézték a római kori látnivalókat. A végén elnökük, Franz Stangler átadott néhány Carnuntumról szóló könyvet. Az „Új kutatások Carnuntumban” című kötetben olvashatjuk, hogy az 1877 óta kutatott tábor, Bad Deutschaltenburgtól Ny felé 1,5 kilométernyire található. 1913-ig a tábor négyötöd részét - többek között a tábor központját, a principiát is - kiásták. Igaz, hogy a feltárt falakról az alaprajzok fennmaradtak, az I. századtól az V-VI. századig többször átépített tábor építési periódusait a régi adatok alapján mégsem lehet megállapítani. Ezért kezdték meg az újabb ásatásokat, amelyek Scarbantia szempontjából is különösen jelentősek. Egyrészt számos carnuntumi veterán telepedett le az I-II. században Scarbantiában, másrészt Pannonia kettéosztása után Pannonia Superior helytartói székhelye Carnuntum lett, a tartomány vallási központjává pedig Savariát jelölték ki.

Scarbantia tehát a két forgalmas város között fele úton, mindkettőtől 1-1 napi járóföldre fontos állomáshellyé lépett elő. Harmadrészt a brigetioi és vindobonai légiós egységekhez hasonlóan, valószínűleg carnuntumiak is dolgoztak a város építésén. Mindezekből kifolyólag az ottani leletek - az ismert hivatalos és személyes kapcsolatok miatt - scarbantiai viszonylatban elsőrendű analógiák. Bizonyítják ezt az új ásatások eredményei, amelyek Carnuntumban és Scarbantiában lényegében ugyanazokat az építési periódusokat határozták meg. Kandler a tábor területén az alábbi építési periódusokat állapíthatta meg:

1. Faépületek az I. században;
2. Faépületek átépítése kőben az I-II. század fordulóján;
3. Kőépületek új alaprajzzal a 2. periódus pusztulási rétegén (II. század);
4. Kőépületek megújítása a 3. periódus alaprajza szerint, téglatöredékek a kőfalban (III. sz.?);
5. Egyes helyiségek átépítése és hypocaustummal való felszerelése (IV. sz.);
6. Kis, agyagba rakott, kőfalú házak fűtőszerkezetekkel a korábbi kőfalak között (IV-VI. sz.);
7. Egy lakatlan periódus után IX-X. századi emlékek feltűnése.

A tábor felett emelkedő Pfaffenbergen állt a római állami vallás temploma, a capitoliumi templom, amelyben még a múlt század végén megtalálták a homokkőből készült Jupiter-szobor fejrészét. Ugyanott Minerva és Juno szobrának töredékei is előkerültek. Az újabb kutatás kimutatta, hogy a II. század végén III. század elején faragott Jupiter-fej, a korábbi scarbantiai Jupiter-szobor mintájára készült. Jobst a császárkultusz emlékhelyeit is beazonosította a capitoliumi templom közelébe. Hadrianus császár emlékművéről - egy nagyobb méretű szögletes alapozás közelében - néhány felirattöredék került elő, Marcus Aurelius szobrából a fej maradt meg. Ez mindenesetre sejteti, hogy Scarbantiában is mely császárok szobrait feltételezhetjük.

Carnuntum a provincia legjelentősebb települése volt. Forumát, amely a légiós tábor és a civil telep (municipium, később colonia) között terül el. 1902-1905 között tárták fel. A 182x225 m területű, oszlopcsarnokokkal határolt tér a légiós tábor védelmében, a canabaehoz kapcsolódva a túlparti barbárokkal folytatott borostyán-, rabszolga- és állatkereskedelem főhelye lehetett, tehát nem a municipium foruma. A provincia székhelyén a vásártér és a közigazgatási, valamint a kultikus centrumok egymástól elkülönítve találhatók, ezért ez össze sem vethető a scarbantiai forummal.

Annál meglepőbb viszont, hogy a legiós tábor központja, a principia méretben és formában közeli megfelelője a scarbantiai forumnak. A komplexum 90x60 m-es területet foglal el (3:2 arány). Közepén 41,85x37,85 m-es udvar terül el, amelyet kőlapokkal burkoltak. Az udvart minden oldalán 1 méter vastag kőfal és vízcsatorna határolja.
A K-i sarokban 90 cm átmérőjű, 4 méter mély ciszterna mélyed a földbe. A nagy udvart három oldalról oszlopcsarnok övezi, és egy kisebb udvar mögött a zászlószentély található. A 16 méter széles kőlapokkal fedett DK-i udvar ÉNy-i falán 12 olyan alapozási előugrás található amelynek megfelelőit a scarbantiai D-i porticus É-i falalapozásán is megfigyelhettük, mint oszlopok alapozásait.

A carnuntumi 2. udvar ezen oszlopsora mögött 3 m széles porticus húzódott, ehhez kapcsolódott három helyiség, amelyeket a leletek szerint kultikus célokra használtak. Az ÉK-i oldal egyik kis helyiségében II. századi Hercules-szobrot találtak. Az ellenkező oldalon pedig egy hypocaustumos helyiségben előkerült a tábor-genius oltára. E padlófűtéses terem érdekessége, hogy padlószintje néhány lépcsőfokkal ugyanúgy mélyebben van, mint a scarbantiai forum „A” helyiségéé.
A tábor központi szentélye, a principia a DK-i oldalának középső részén, egy szintén fűthető helyiségben volt, ennek fekvése megegyezik a scarbantiai „A” helyiségével. Átmérője ugyanúgy 10 méter. Itt találták meg egy ülő Jupiter-szobor töredékét, Genius, Amor és Venus szobrok darabjait.

A kisebb forumudvarban elásva találták meg Alexander Severus és anyja életnagyságú szobortorzóit (222-235). Carnuntumban és Scarbantiában tehát a tábor-forumon, illetve városi forumon lényegében azonos elhelyezésben találjuk a kultuszhelyeket. Közülük a Jupiter-szobrát őrző (zászló) szentély és a Hercules kultuszhely mindkét helyen kimutatható.
Scarbantiában a déli forumépületek közelében is kerültek elő oltárok, amelyek az itteni hivatali helyiségek mellett vagy azokban álló kultuszhelyek, oltárok, császárszobrok meglétét igazolják annak ellenére, hogy a nagyobb szentély(-ek?) maradványai az É-i részen fedezhetők fel.

Végeredményben - úgy tűnik - a központi forumépítészet hatásánál erősebb volt a helyi hadi építészek hatása. Ami természetes is, hiszen a téglabélyegekből ítélve a közeli légiók építőbrigádjai kivitelezték és valószínű, hogy a carnuntumi helytartó építésze tervezte a scarbantiai forumot. Ezért a carnuntumi legióstábor principiájához való hasonlóság csak első látásra lehet meglepő.
A provinciális régészet kutatói sokszor idézik R. Fellmann munkáit, aki a római legiós táborok központi épületei között forum-típusú principiákat is említ. A Traianus-forummal kapcsolatban pedig a hadiépítészet hatását már említettük. Kölcsönhatásról van tehát szó, ami a hasonló funkció miatt is teljesen érthető.

Az aquincumi legiós tábor principiájának is éppen a Traianus-Hadrianus-kori periódusánál figyelhető meg ez a forumszerű kiépítés. Számos példát felsorakoztathatnánk a legiós tábor principiája és a scarbantiai forum alaprajzi hasonlóságára. Elégnek tartom azonban a noricumi Lauriacum (Lorch) és a közel-keleti Dura-Europos táborainak principiáit említeni, mint 296típusban és korban közelálló analógiákat. Ezeken az „a” a forum terének, a „b” a déli oszlopcsarnoknak, a „c” az „y”-exedráknak, a „d” az „X”-exedráknak vagy „A” helyiségeknek felel meg Scarbantiában.

A capitoliumi istenhármas márványszobrainak idekerülése a II. század elején feltehetően összefügg a Felső-Pannóniában állomásozó légiók korábbi K-i állomásoztatásával, illetve a K-i Apollodoros és építész iskolája Traianus-Hadrianus-kori Duna-vidéki építő tevékenységével.
A kész szobrot valószínűleg a Carnuntumban állomásozó dunai flotta hajói szállították fel a Dunán. A szobrok Szakál Ernő szerint a kisázsiai Aphrodisia közelében készültek. A jelentős alkotások idekerülésére, esetleg az Antoninus Pius-kori scarbantiai építkezésekkor, a forum építésének császári rendeletre való befejezésekor kerülhetett sor. (Erre következtethetünk talán az imperatori téglabélyegek nagy számából.)

Így, ha a korábbi utcahálózat, az ősi Silvanus-szentély és a Jupiter-templom helye meg is határozta a forum későbbi formáját, alapvetően építészetileg egységes, megtervezett városközpontot kezdtek el építeni. Mégpedig először valószínűleg a késői Flavius-korban, a municipiumi rang elnyerése után kezdtek hozzá a tereprendezéshez, de akkor még jobbára, csak faépületeket emeltek a tábori principiák formájára.
A Traianus-Hadrianus-korban kiépítették a Forumot a kövezett térrel, lényegében a Flavius-kori forum helyén, meghagyva a principia-formát, de azt a központi városi forumépítészet mintái szerinti hozzáépítésekkel módosították, s a forum tengelyét K-re tolták el.

Antoninus Pius alatt készülhettek el teljesen a forum hivatali helyiségei és az újjáépített szentélyek. Marcus Aurelius idején a quadok viszonylag fiatal várost találtak itt, olyan forummal, amelynek néhány évtizede emelt középületeiről még nem omlott a vakolat, nyomukban azonban csak romok maradtak.

A II. sz. végén és a III. sz. elején a forum épületek korábbi alapjaikon épültek újjá.



Gömöri János