logo

X Quintilis AD

Az oppidum fogalma a rómaiaknál

Kevés olyan településformára vonatkozó latin szónak van annyi, egymástól erősen eltérő jelentése, mint az oppidumnak. A mai közhasználatú értelmében a szót általában a kelta erődített helyi településekre vonatkoztatjuk, amelyek az utóbbi évtizedek ásatásai nyomán egyre jobban urbanizálódó képet mutatnak már a római foglalás előtt. A rómaiaknál azonban ettől erősen eltérő jelentése volt. A mai közkeletű értelmét csak Caesar azonosítása alapján kapta, aki a kelta -briv(g)a, -dunum (durum) végzetű helyneveket fordította át oppidum-nak (B. G. V, 21, 3). Mivel Kornemann utolsó összefoglalása óta hosszú idő telt el, célszerűnek látszik az oppidum szó jelentésének összefoglaló vizsgálata. Kornemann szerint a szó elsődleges eredeti jelentését az italicus törzsek korai erődített hegyi telepeiből kapta. Ehhez a szó etimológiájának egyik magyarázata is segítségül szolgált: ob pedum (kb. „síkság felett, síkságon elterülő”).
A Kornemann által hozott hegyi, arr-szerű telepek kapcsolatba hozhatók az oppidum-mal: Varro, 1. 1. V, 141 (cf. Cic. de orat. 1, 36): oppidum ab opi dictum, quod munitur opis causa, ubi sit: et quod opus est ad vitam gerundam. Varrohoz kapcsolódva: Dig: Oppidum ab ope dictum, quod eius rei causa moenia sunt constituta, Festus, p. 202: hi coetus sedem primum certo loco domiciliorum causa constituerunt, quam cum locis manuque saepsissent eiusmodi coniunctionem tectorum oppidum vel urbem appellaverunt. Forrásaink azonban korántsem csak ezekre a településekre vonatkoznak, hanem minden ősi itáliai erődített településfajtára. Nem zárható ki, hogy az eredete valóban ezekből a hegyi településformákból indult ki, de jelentése igen gyorsan megváltozott.

Az oppidum szó eredeti jelentésével kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy a varroi definíció értelmében minden olyan nagyobb ősi (még a municipium és a colonia általános használatának elterjedése előtti) italiai településre vonatkozott, amely védművekkel rendelkezett. Ezt az ősi „arx” jelentést Roma egyes ősi erősségeivel kapcsolatosan is megtaláljuk (Varro 1. 1. 6, 34: antiquum oppidum Palatinum, Hyg. Macr. sat. 1, 7, 19: ut oppidum Iani Ianiculi vocitaretur). Legtöbbször az urbs szó ellentéteként használták, ahogy azt fentebb Festusnál is láthattuk már, amely eredendően Romát és a coloniákat (Etrusco ritu alapította városok, i. e. pomerium-mal) jelentette, csak későbbi értelemben szorítkozott csak magára Romára (Varro 1. 1. V, 143, Plin. Nat. Hist. III, 46, Isid. orig. 10, 4, 42 sola urbs Roma, cetera oppidacf. Verg. georg. 2, 176, Liv. 34, 1, 3, Salv. de gub. Dei 5, 4). Később azonban magát az urbs szót is helyettesíthette (lex Rubria, sőt Varro 1. 1. V, 143 is!).

A rómaiak közül Servius és Isidorus szolgált a legjobb definícióval az oppidum szó későbbi használatával kapcsolatosan: Serv. auct. Aen. 9, 605: oppidum quidam a vico castelloque magnitudine secernunt, alii locum muro fossave aliave qua munitione conclusum, alii locum aedificiis constitutum, ubi fanum, comitium, forum et murus sit. Isid. diff. 1, 587: oppidum ad habitantes pertinet, civitas ad leges, urbs ad utrumque. Servius alapján, amelyet antik auctor és epigráfiai adataink is megerősítenek, tehát három fő jelentése volt a szónak:

1. mindenféle, városi privilegiummal rendelkező település, megkülönböztetve a többi, nem privilegizált településformától (vicus, castellum, lásd ehhez a településformákat felsoroló lenti listákat, mint e.g. a lex Rubria). A libri Coloniarum adatait külön tárgyalom.

2. bármilyen település, amely erődítéssel körülvett. Idetartoznak a Kornemann-féle italiai hegyi arxok és Caesar kelta oppidum-ai is.

3. városi település (de akár vicus is lehet!) intra muros zónája élesen elválasztva az adott település territorium-ától, ager-étől. Figyelemre méltó, hogy mennyire a mai urbanisztikai elvek alapján fogalmazott Servius (olyan település, ahol városközpont (comitium, forum), szentélynegyed (fanum), védművek (murus) vannak). Ugyanez a feltétel jelenik meg Polybiosnál (4, 65, 3) és Pausaniasnál (10, 4, 1) is, mint a görög polis definíciója.

A serviusi csoportok létezését az alábbi forrásaink erősítik meg:

1. Liv. 34, 1, 3: in urbe oppidove; Cinc. frg. Gell. 16, 4, 4: pagum, vicum, oppidumve; lex Rubria II, 2, 26, 53, 58 (CIL I 22 592): o(ppido), m(unicipio), c(olonia), p(raefectura), f(oro), v(ico) c(astello) t(erritorio)ve (urbs jelentéssel); lex Acilia rep. (CIL I 22 583): oppida, fora, conciliabula; lex agraria 5 (CIL I2 585): in urbe, oppido, vico (csak municipium jelentéssel); 22: oppidum coloniave (csak municipium jelentéssel); Ulp. Dig. 47, 12, 3, 4: per territoria oppidorum; Pompon. dig. 50, 16, 239, 2: qui alicius oppidi finibus ... agrum habent; Aur. vit. Caes. 24: oppidum cui duplex Caesarea et Arca nomen est [= colonia Arca (Syria)]; CIL II 2193: genio oppidi Sabetani; CIL VIII 977 (Curubis): murum oppidi; CIL II 3408 (Carthago Nova), 1346 (Acinipo): genio oppidi.
Magát Romát jelenti: Tac. ann. 12, 24: a foro Boario ... sulcus designandi oppidi coeptus; Liv. 42, 20, 3: lustrandum oppidum; Vir, ill. 23, 10: populum Romanum migrare Veios volentem retinuit, sic et oppidum civibus et cives oppido reddidit; Pap. Corp. 41, 12: in oppido quo quisque pago civis habitabat conscripsit milites (Servius Tullius).

2. Caes. B. G. V, 21, 3: oppida auteum Britanni vocant cum silvas impeditas vallo aut fossa munierunt, quo incursionis hostium vitandae causa convenire consuerunt; Varro 1. 1. 6, 34: antiquum oppidum Palatinum; Hyg. Macr sat. 1, 7, 19: ut oppidum Iant Ianiculi vocitaretur; CIL II 172: a. d. VIdus Mai(as) in Aritiense oppido veteri (Kr. u. 37); Ptol. 2, 5, 7, CIL II 460, 760: Lancienses oppidani.
Ebbe a csoportba tartoznak a köztársaságkori elogiumokban említett oppida is (amelyek olykori túlzásaihoz: cf. Strab. III, 4, 13 és Plin. Nat. Hist. III, 18): CIL VI 1256=I2 9=ILS 3=ILLRP 310; Inscr. It 13, 3, 12, 79; 20; M. Torelli: Elogia Tarquiniensia. Firenze 1975. 39-44, 5- 6. CIL III 12489: consist(it) r(egione) Hist(ri) muneraque fecit Histro in oppido arc(h)ontium et aedilicium et sacerdotium at Liber[um]... (itt valószínűleg a görög polis megfelelője az oppidumcf Histriopolis, Istropolis nevekkel: Tab. Peut. VIII, 4, geogr. RAV. IV, 6, 17); CIL II 2046 (Alexandria): flumen Sebaston per se toto oppido flueret ... (a bilinguis felirat görög részén az oppidum megfelelője a polis); Val. Max. 1. 1. 1: cum id oppidum Velia nondum civitatem accepisset.

3. peregrinus: L. Aemilius Paulus decretuma (turris Lascitana, CIL II 5041): agrum oppidumqu(e); lex Antonia de Termessibus (CIL I 204): ne quis ... melites in oppidum Thermesum maiorum Pisidarum agrumve Thermensium ... introducito; Vita Mauril. 6 p. 73A: iuxta oppidum ipsius vici Calonnae municipium és colonia: lex Urson. 73, 2; intra fines oppidi colon(iae); 75, 17 (CIL I2 594): in oppido col(oniae) Iul(iae); lex Malac. 3, 62 (CIL I2 1964): in oppido muncipii Flavi Malacitani quaque et oppido continentia aedificia erunt; lex Tarent. 1, 32 (CIL I2 590): in oppido quod eius municipi erit; lex agraria (CIL I2 585): extraque eum agrum locum ubei oppodum Chartago fuit quondam; CIL I 22 1529 = X 5807 semitas in oppidum omnis ... aquam in opidum; Cic. fam. XIII, 4: agrumque V)laterranum et oppidum; Epistula Vespasiani (CIL II 1423): permitto vobis oppidum sub nomine meo, ut voltis, in planm extruere; Roma: Liv. 42, 36, 1: eos legatos in oppidum intromitti non placuit; Liber col. I. p. 220, 13: circa oppidum Veios sunt naturae locorum, quae vicem limitum servant (colonia); p. 236, 18 (és passim): Privernum, oppidum muro ductum, colonia.

Ahogy feljebb láthattuk, az oppidum szó jelentésében kezdettől fogva nem szorítkozott egyetlen jogilag, közigazgatásilag pontosan körbe határolható településformára. Ha a köztársaság korában volt is ilyen jelentése, az nem ismert. A településfajták listáiban egyetlen olyan auctor-hely van, amelyben mint önálló kategória jelenik meg: Paulus sent. rec. IV, 6, 2 (lex Iulia vicesimaria): testamenta in municipiis, coloniis, oppidis, praefecura, vico, castello, conciliabulo facta (talán itt ismét polis jelentéssel).
Annyit azonban bizonyossággal megállapíthatunk, hogy esetleges önálló jelentését a Kr. e. I. évszázad elejére mindenképpen elvesztette, mivel az összes konkrét listából hiányzik az említése. A gromatikusok, különösen Frontinus lenti adatai teljességgel kizárják, hogy az oppida mint önálló településfajta jelenhetnének meg a császárkori római közigazgatási rendszerben:

Cic. Philipp. 2, 24: omnia, municipia, praefecturas, colonias, totam denique Italiam; 4, 3, 7: quid? municipia, colonias, praefecturas num aliter iudicare censetis; in Pison. 22, 51: nec municipium, neque praefectura aut colonia; pro Sext. 14, 32: nullum erat Italiae municipium, nulla colonia, nulla praefectura; de pet. cons. 8: totam Italiam fac in animo ac memoria tributim desciptam comprehensamque habeas, ne quod municipium, coloniam, praefecturam, locum denique Italiae ne quem esse patiare; Or. pro domo 28, 75: municipiorum et coloniarum et totius Italiae decreta; Frontinus de contr. agr. 35, 13-36, 2: Prima enim condicio possidendi haec est ac per Italiam, ubi nullus ager est tributarius, sed aut colonicus, aut municipalis, aut alicuius castelli aut conciliabuli, aut saltus privati. At si ad provincias respiciamus, habent agros colonicos eiusdem iuris (i. e. ius Italicum), habent et colonicos, qui sunt inmunes, et colonicos stipendarios. Habent autem provinciae et municipales agros, aut civitatium peregrinarum; Sicul. de cond. agr. 135, 2: civitates enim, quarum condiciones aliae sunt, coloniae dicuntur, municipia, quaedam praefecturae; 163, 26-27: ... respiciuntur leges civitatibus datae, id est coloniis municipiisque et prefecturis; Isid. orig. 15, 2: civitates - aut coloniae aut municipia aut vici aut castella aut pagi appellantur, lex Iulia municipalis 9, 10, 11, 20, 83 (CIL I 2 593): municipia, coloniae, praefecturae, fora, conciliabula c(ivium) R(omanorum); lex Mamilia 1, 3, 4 (Bruns I7 15): quae colonia hac lege deducta, quodve municipium praefectura forum conciliabulum constitutum erit.

Frontinus adatai mellett még számolnunk kell az ún. papi földekkel (e.g. ephesosi Diana szentély - fines Dianae: CIL III 141951, Sic. Flaccus de cond. agr. 162, 28-163, 4), a provinciákban katonai territoriumokkal, illetve a táborok melletti polgári települések önálló territoriumaival (e.g. territorium Matricensium, Vetussalinen-sium). Más településtípusra vonatkozó információnk nincs (cf. Tarpin: i. m. 285, Tableau I.).

Külön kell említenünk a Liber Coloniarum oppidum adatait, mivel egyes italiai regiok (Campania, Picenum, Samnium) felsorolásakor számos helyen a településeket, mint oppidumot említik a coloniák és a municipiumok mellett. Ennek kapcsán a legutóbbi időkig több helyen, mint önálló településfajtát tárgyalják a libri col. adatait.
Már Th. Momsen munkája óta világos, hogy az itt említett oppida egyszerűen csak a városi rangú településekre (coloniae és municipia) vonatkozó, nem exakt meghatározások, illetve néhány esetben a városok intra muros zónáját jelölik (e.g. p. 236, 18: Privernum, oppidum muro ductum, colonia, Saepinum: p. 237, 14).

A campaniai lista oppidum meghatározásai mindegyikéről bizonyítható, hogy vagy colonia, vagy municipium rangú települést helyettesít az oppidum szó: e.g. colonia: Praeneste (cf Gell. XVI, 13), Ardea, Suessula, Sinuessa, Sora, Vellitrae vagy municipium: Tusculum, Trebula, Aricia, Bovianum, Caudium. Az oppidum fenti használatára a településekhez kapcsolt gyakori muro ductum megjegyzés vezetheti a libri szerzőjét, amellyel a szó eredeti jelentése szorosan összekapcsolódik.

Ugyancsak külön kell tárgyalnunk két feliratos emléket is, amelyeket korábban mint az oppidum önálló településfajta bizonyítékaként fogtak fel. Az első, hispaniai felirat (CIL II 1041) Iul[ienses] mutatione oppidi et incolae pagi Translucani et pagi Suburbani-t említi. Kornemann és mások szerint is itt a mutatio oppidi kifejezést a városi status megváltozására kell vonatkoztatnunk.
Galsterer sokkal valószínűbb megfigyelése szerint azonban itt a mutatio csak valamilyen alárendelésre vonatkozhat (az oppidum szó ebben az esetben egy városi privilégiummal rendelkező települést jelent), de szerintem Sabora esetéhez hasonlóan egyszerűen csak a municipium helyének a megváltoztatását is jelentheti (intra muros jelentés). Az elsőre bizonyíték lehet Plinius adata is (III, 14), mely szerint Contributa Iulia Ugultuniae, cum qua et Curiga nunc est, de a romlott hely Detlefsen-féle emendatioja szerint: ... Ugultuniacum, quae et Curiga nunc est (cf. CIL II p. 131, 134).

A másik, a phrygiai felirat szerint (CIL III 352=7000=AÉp 1981, 779, Kr. u. 330) Orcistus lakói Constantinustól kértek városi rangot, pontosabban annak visszaállítását (ius nomenque civitatis, dignitas civitatis, reparatio nominis et civitatis, cf. Isidorus fenti definíciója) (a városi jog elvesztése után valószínűleg Nacolia alá rendelték, területének része lett), amelyet meg is kaptak. Azért is érdemes a feliratot külön vizsgálni, mivel az oppidum szó többször különböző jelentésben is előfordul benne.
A település lakói kérelmükben előterjesztették (II, 24), hogy településük vetustissimum oppidum. Azonban ezen helyen is a korábban már tárgyalt esetek egyikéről van szó, a település korábban város rangú volt: ab origine civitatis dignitatem habuit. Constantinus megadja a település jelenlegi pontos statusát (I, 16): adsereruerunt enim vicum suum spatiis prioris aetatis oppidi splendore floruisse (itt az oppidum ismét a várost helyettesíti), ut et annuis magistratum fascibus ornaretur essetque curialibus celebre et populo civium plenum. Az oppidum szó következő előfordulásakor (II, 6) magát a vicus-t helyettesíti: sancimus ut et ipsi oppidumque ... appellationis splendore perfruantur.
A feliraton az oppidum szónak még egy harmadik jelentése is előfordul (I, 10): Incol(a)e Orcisti iam nunc oppidi et civitatis. Itt az oppidum jelentése a civitas-szal szemben magának Orcistus vicus-ának lakóit jelenti (intra muros jelentés), míg a civitas jelen esetben a territóriumon élőket jelöli. A birodalom görög nyelvű területein az oppidum szó nem annyira terjedt el, helyette már eredetileg is a civitas-t használták, de a II-III. századra a civitas a birodalom egész területén kiszorította az oppidum használatát.


Forrás: Kovács Pétér: Oppidum Scarbantia Iulia