logo

X Quintilis AD

Addendum - Városi rangú települések újjá alapítása a rómaiaknál

Mint korábban láthattuk, nem zárható ki, hogy Scarbantia esetleges korábbi municipium-át újjá alapították a Flaviusok alatt, ezért szükségesnek látszik a római városok átnevezésének gyakorlatát külön vizsgálni. A császári jelzők változásának eseteit korábban részletesen vizsgálták (Galsterer-Kröll: i. m. 87-90:

1. jelzőváltozás a status változásának esetében.
2. régi jelző megtartásával új jelző felvétele.
3. a jelzők használatának fokozatos kiszorulása a 3. századtól.
4. új jelző esetén a régi elhagyása), ezek közül nekünk csak az utolsó eshetőséget kell tárgyalnunk. Jelen helyen a városi status megváltoztatásának eseteit nem szükséges vizsgálnunk (e.g. municipium-ból colonia Aquincum és Carnuntum esetében).

Maga Roma város átnevezése is többször felmerült a császárkorban. Először Nero tervezte Neropolis-ra való átnevezését, amelyet azonban megbuktatása megakadályozott (Suet. Nero, 55). Később Commodusban merült fel Roma colonia Commodianá-ra való átnevezése (Dio Cass. 72, 15, 2, SHA V. Comm. 8, 6), amely név érmeken is megjelent (cf. colonia Aelia Capitolina Commodiana nevét, AÉp 1984, 914, Galsterer-Kröll 1972, 80, 139, Nr. 529). Municipiumok és coloniák újjáalapítását antik forrásaink is említik, de a császári jelzők megváltozását elsősorban epigráfiai emlékek alapján ismerjük.
Cicero Philippicáiban említ egy olyan kivételes (és törvénytelen) esetet, amikor Antonius Casilinum városát újjáalapította a városalapítási aktus teljes megismétlésével (Phil. II, 40, 102). Cicero szerint ilyen esetekben csak colonos novos adscribi posse. Hyginus ugyancsak megemlíti a novatio eshetőségét (Hyg. de lim. const. 177, 13-15): divus Augustus ... illas quoque urbes ... dato iterum coloniae nomine numero civium ampliavit, quasdam et finibus, azaz a polgárháborúktól meggyötört coloniákba újabb telepeseket hozott, néha még a territorium határait is kibővítette. Antik forrásaink külön említik az adscriptio novorum colonorum (Liv. 35, 9) és a Nero által adományozott familiarum adiectio esetét (Hispalis és Emerita esetében: Tac. Hist. 1, 78), amelyek ugyancsak már létező coloniae újabb lakosokkal való kiegészítésére vonatkoznak. A liber col. (236, 2-6) Nola tárgyalásánál említi az újjáalapítást. Ugyancsak a grommatikusok aktáiban említik Augusta Emerita esetét, ahol az újabb veterántelepítések számára a centuriatio során szabad földterületeket hagytak ki (Front. de contr. agr. 52, 1-2).

Feliratos emlékeink alapján jogos a feltételezés, hogy a városi ordok kettéosztása is újratelepítésekre utal. Valentia esete alapján, ahonnan számos Valentini veteres et veterani által állított felirat ismert (CIL II 3733-3737, 3739, 3741, AÉp 1938, 24), akiket egy uterque vagy universus ordo vezetett (CIL II 3745, AÉp 1933, 5) egyértelmű, hogy a városi tanács kettéosztása a város területére történő későbbi betelepítést bizonyítja (cf. az éremfeliratról ismert Turiasunenses veteres et iuniores-t Turiaso esetében). Ezen két hispaniai városon kívül kettős tanács ismert még Pax Iulia, Dertosa (CIL II 4060), Singilia (CIL II 2026), Thugga (CIL VIII 26482, 26590), Thignica (CIL VIII 15207, 15212) esetében is. A feliratokon kívül még Cicero egyik helye is beszámol Agrigentum kapcsán egy városi település hasonló kettéosztottságáról (Verr. II, 2, 50, 123). Ebben az esetben azonban a régi városlakók és az új colonusok megosztottságáról van szó (cf. Pompei esetében: Cic. pr. Sulla 21, 60, Arretium, Plin. Nat. Hist. III, 52).

A legjobban azonban feliratos kőemlékeink adatai alapján ismerjük a császári jelzők megváltoztatását. A számos eset közül csak néhányat sorolunk fel a példa kedvéért: Hadrumetum: colonia Iulia - Col. Concordia Ulpia Traiana Augusta, Banasa: colonia Valentia - colonia Aurelia, Buthrotum: colonia Iulia - colonia Augusta, Raurica: colonia Munatia - colonia Iulia Copia Augusta Emerita (AÉp 1974, 435), Lugdunum: Copia Felix Munatia - Copia Claudia Augusta (CIL XIII Index p. 142), Valentia: Valentini veterani et veteres (CIL II 3733-37, 3739, 3741, II2∕14, 14-19, 21-22), Narbo: a Iulia Paterna jelző mellé a Claudia is: ILGN 572-573, CIL XII p. 934, Neapolis (Nablus) jelzői: Colonia Iulia N., Colonia Sergia Neapolis, Flavia Neapolis, Vellitrae (Lib. col. p. 238, 19-21): oppidum lege Sempronia deducta,postea Claudius Caesar agrum eius limitibus Augusteis censitum militibus eum adsignari iussit. Ide tartozik még, hogy Arausio területén a három formae töredékei, illetve légifotók segítségével több, időben eltérő centuriatio nyomát sikerült kimutatni.
A jelzők megváltoztatása mellett a jelzők bővítésére is vannak példák: e.g. Carthago: colonia Iulia, col. Commodiana, Aurelia Antoniniana, Galliena, Hadrianopolis, Iustiniana, Leptis Magna: col. Ulpia Traiana, Septimia, Corinthus: col. Iulia, Flavia, Parium: col. Iulia, Hadriana (Hadrianus mint conditor col.: CIL III 374), Carrhae: col. Aurelia (Marcus alatt), Antoniniana, Berytus: col. Iulia Augusta, Antoniniana, Ulp., Aelia Capitolina: col. Aelia, Aurelia, Commodiana.

Nemcsak coloniae, hanem municipiumok esetében is vannak adataink a császári jelző megváltoztatására: Gades: oppidum c. R. qui appellantur Augustani urbe Iulia (Plin. Nat. Hist. 4, 119) - caesari alapítású mun. később mun. Augustum (cf. CIL II 1313, 4277), Sabora (császári epistula, CIL II 1423 = ILS 6092), Cerres: Latinorum ... Cerretani qui Iuliani cognominantur et qui Augustani (Plin. Nat. Hist. III, 23). Ezen esetek közé tartozhat Brigetio esete is, amely a 205-re keltezhető RIU 773 felirat alapján már Septimius Severus korában municipium, de későbbről ismert az Antoninianum mellékneve is (RIU 450). Bővítések: Thignica: Mun. Sept. Aurelium (CIL VIII 1404a) - Mun. Septimium Aurelium Ant. Alexandrianum Herculeum Frugiferum Thignica (CIL VIII 1406, 14906), Thubursicu Bure: Mun. Sept. Aur. Sever. Ant. Frugiferum Concordium Liberum Thib. Bure (ILAfr 506) - Respublica mun. Sept. Aur. Sever. Alex. Thib. Bure (CIL VIII 15259. A felsorolt esetek többsége újabb betelepítéssel állhat kapcsolatban.

Pannoniából közismert Siscia esete, ahol a korábbi Flavia jelzőt (CIL III 4471, VI 3180) a Septimia (Augusta) váltja fel (CIL III 10836, XIII 8035, RIU 133). Névváltoztatásra, azaz jelzőbővítésre került sor Carnuntum colonia esetében is, amikor az eredeti Septimia jelzőt Septimia Aurelia Antoninianára bővítette Caracalla (CIL III 14 3593). Mindezek alapján a császári jelzők megváltoztatására a következő esetekben kerülhet sor:

1. újabb betelepítés (és esetleg új centuriatio esetén).

2. politikai okok - e.g. Antonius jelzők Iuliára átváltoztatása Augustus alatt, Puteoli Claudia Neronensis jelzőjének (Tac. Ann. XIV, 27, CIL X 5369, IV 2152) Flavia Augustára változtatása Vespasianus alatt (CIL X p. 1149).

3. ius Italicum vagy immunitas biztosítása coloniae esetében - Leptis Magna Ulpia Traiana Augusta jelzőjének Septimiára változtatása a ius It. megadásakor (Paul. Dig. 50, 15, 8, 11). Municipium-ok esetében latin municipium-ból municipium c. R. szervezése - e.g. Cerres (?) esetében.

4. valamilyen császári adomány, alapítvány, privilegium a város számára (e.g. Kalendárium - cf. RIU 87)
5. A császárkultusszal áll kapcsolatban (e.g. a templum gentis Flaviae megépítése Hispalisban).

A fentiek alapján kijelenthető, hogy Scarbantia későbbi municipium Flavium elnevezése nem kizáró oka esetleges korábbi, Tiberius-kori alapításának. A következő fennmaradó kérdés, az oppidum Iulia jelzőjéből lehet-e valamilyen következtetést levonni a város statusára vonatkozóan (colonia, municipium). Sajnos a városjelzők esetében használt femininum nem áll mindig összefüggésben a statusszal, a helynévvel van egyeztetve, ezért Scarbantia statusát illetően csak közvetett adatokat használhatunk.
Arra vonatkozóan van adatunk, hogy egy település elvesztette városi rangját (Orcistus fenti esete) és Gellius révén ismerünk olyan eseteket amikor egy város a császárkorban kéri statusa megváltoztatását (Gell. Noct. Att. XVI, 13): colonia-ból municipium: Praeneste Tiberius alatt municipium-ból colonia: Italica Hadrianus alatt. Praeneste esete még azt a korábbi, már idézett helyzetet rögzíti, amikor a municipium a rangsorban megelőzte a colonia-t, ám ez később, főleg Italia területén kívül aligha fordulhatott elő.


Forrás: Kovács Péter: Oppidum Scarbantia Iulia