logo

XXIII September AD

A katonai erőd

Lugio jelentősége a Várhegyen emelt erődítménnyel hozható kapcsolatba. Pannonia római megszállását követően épített palánktáborok a határvédelmi feladatokat nem tudták megfelelően ellátni. A folyamatos betörések miatt Domitianus császár uralkodása alatt (i. sz. 81-től) fogtak hozzá a limes komolyabb kiépítéséhez.
A Duna mentén 10-15 római mérföldenként kőerődöket építettek, az erődök között pedig őr és jelzőtornyokat emeltek. Feltehetőleg ekkor emelték a Várhegyen lévő erődöt is. Lugiotól északra Ad Statuas (Várdomb), délre Altinum (Kölked) erődje állt. Bátán is előkerült egy építési felirat töredéke, ami közeli erődítmény létét feltételezi.

A Szent Vér templom környékén római kövek és téglák származhatnak Lugioból, de a még ismeretlen helyű erődítményből is. Mohács felé Bár előtti magaslaton lévő szántóföld felszínén látható nagy mennyiségű kő és cseréptörmelék egy őrtorony egykori helyét jelöli. A terület előtt, a Duna felé római temető van.

A felszíni leletek széthordása, és átfogó feltárások hiányában nem lehet pontosan megállapítani Lugio erődjének építési idejét. Az itt talált cserépdarabok, elsősorban itáliai gyártmányú terra sigillaták igazolhatják az időpontra vonatkozó feltevéseket. A Várhegy a sáncárkok miatt kiemelkedik környezetéből, jó kilátást nyitva Kelet felé.
Duna felöli oldalának egy része, feltételezések szerint az erőd keleti részével együtt, megcsúszott. Lentről nézve a metszetfalon jól láthatók a hegy kultúrrétegei is. A Várhegy már régóta lakott hely volt, kultúrrétege meghaladja az 5-6 métert is. Egy Várhegy oldalába vájt pince boltozatának teljes hosszában kivehetők őskori tűzhelyek nyomai is. Feltételezések szerint már a bronzkorban is sánccal övezték.

Az erőd hosszúsága 175 méter, megmaradt szélessége 75-130 méterre tehető. Halász Ferenc felmérései alapján ezek az adatok 146 méter hosszúságú, 81 méter szélességű erődöt feltételeznek. Rendelkezésre áll egy alaprajz, melynek nagy részét egy ismeretlen kutató vetette papírra. Ezt egészítette ki Halász Ferenc 1920-ban a meglévő alapfalak kiszedésekor történt felmérés adataival.
A Várhegyen lévő tulajdonosok szőlőültetés miatt kibontották a meglévő falakat, és a kőanyagot pénzért eladták. Az erődre vonatkozó adatok még így is megbízhatatlanok, mert nem derül ki, az egyes falak mely korhoz köthetők. Jelentős későbbi építkezésekkel is számolni kell, főleg a középkorban, melyről nincsenek adataink. A hegy északi oldalán található mintegy 30 méter hosszú fal az elsődleges vizsgálatok szerint középkorinak tekinthető.