logo

XXVIII Novembris AD

Savaria úthálózata

Savariának a pannoniai közlekedési hálózatban elfoglalt helyét a Tabula Peutingerianából és az Itinerarium Antonini-ből ismerjük. Az ezekben feltüntetett utakat a terepen jórészt azonosítani lehetett. A colonia az észak-dél irányú főúton fekszik, amelyet Tabula Poetoviótól Carnuntumig, az Itinerarium pedig Vindobonától Poetovioig (It. Ant. 261,4– 262,1) és Poetoviótól Carnuntumig (It. Ant. 262,3–8) ír le. Egy Savaria déli szélén talált, a római korban másodlagosan beépített mérföldkő felirata szerint felállítási helyének távolsága Rómától 675 mérföld (1000,01 km).

Az Itinerarium Antonini közli, hogy Savariából hogyan lehet eljutni Aquincumba (It. Ant. 263,3–9), Brigetioba (Komárom- Szőny, It. Ant. 262,9–263,2) és Vindobonába (Bécs, It. Ant. 266,4–7). Savaria rajta feküdt a Pannoniából Galliába vezető birodalmi úton (ezen az úton a délkelet-pannoniai Sirmiumból a Rajna menti Augusta Treverorumba (Trier) lehetett utazni (It. Ant. 231,8–240,5); az út ÉNy-DK irányban szelte át a Dunántúlt. Ezek az utak az észak, dél és kelet felé irányuló forgalmat tették lehetővé.

Az Itinerarium nyugat felé, Noricum tartomány belsejébe vezető országutat nem tartalmaz, és a coloniától kissé távolabb a terepen sem ismerjük. Feltárták viszont Savaria nyugati kapujának déli tornyát. Meddig haladt az itt kivezető út a városon kívül nyugat felé, nem tudjuk. A városfal megépülése után ezen a kapun lehetett eljutni a provinciális forumhoz is, noha az eredetileg oda vezető híd délebbre volt. (Lásd a fenti térképvázlatot.)

A várost a három további égtáj felé a következő módon lehetett elhagyni. A Borostyánkő-út nyomvonala a Murától a Zaláig sejthető, a Zalától Carnuntumig ismert. Az út Savaria településének a tengelye. Mind a kelet, mind a dél felé vezető út hasonló módon ágazott kétfelé, ami időrendi következtetést is lehetővé tesz.
A Sopianae-ba vezető út nem közvetlenül Savariából indult ki, hanem a várostól 12–13 km-rel délre, a Borostyánkő-útból ágazott kelet felé, és Rum–Kám térségében keresztezte a Rábát. Tehát a korábban épült Borostyánkő-útba csatlakoztatták később a Sopianae felé vezető utat.

Kelet felé is két irányba lehetett Savariából továbbjutni: az Arrabonába (Győr) vezető út a Rábánál ágazott le az aquincumi útból. Ebben a körzetben nem annyira egyértelmű az utak időrendje. Ez az út a várostest déli részén hagyta el a települést, és nyílegyenesen haladt kelet felé, Sárvár térségéig, ahol két irányba ágazott el.
Az északi ág átkelve a Rábán, északkelet felé fordulva Mursellába és Arrabonába tartott: vonala részben a terepen, részben egy régi térképről ismert. Ahol a déli ág átkelt a Rábán, ott a mederben ma is állnak a cölöpök, amelyeket a Kr. u. II. század hetvenes éveiben híd létesítésekor vertek le.
Az évszám természetesen csak a híd építését és megújítását jelenti. Maga az út jóval korábbi lehet. Az átkelés után az Aquincumba vezető út töltése rövid szakaszon megfigyelhető, keletebbre azonban nyoma veszik. Valószínűleg Celldömölk és a Ság hegy között vezetett, majd kelt át a Marcal patakon.

A várost kelet és nyugat felé elhagyó utak patakokon haladtak át, ami hidak építését tette szükségessé. Az egyik hídról a Quirinus-passióban olvasunk. A püspököt a színházban ítélték halálra. A színháztól a provinciális forumon és a Perinten keresztül lehetett a városba jutni. A püspök vértanúságának helye a Perinten épült híd volt. Ennek a hídnak nemcsak a léte ismert, hanem azt is tudjuk, hogy hol állt.
A Perint keleti partján 1981-ben előkerültek a híd alapjának hatalmas kváderkövei. Alapos építés különösen ennél a hídnál várható, hiszen ez kötötte össze a várost a császárkultusz tartományi jelentőségű szertartásainak és játékainak színterével.

A várostól délkeletre, a Gyöngyös patakon egy fahíd négyszög keresztmetszetű facölöpjei kerültek elő, amely talán szintén római híd maradványa lehet.

Savariának a tartomány közlekedésében játszott központi szerepe következménye, hogy nevezetes emberek, császárok és helytartók utaztak, tartózkodtak a városban: a császárok közül biztosan tudjuk, hogy Tiberius, még nem császárként, azután Domitianus, Marcus Aurelius, Commodus, Septimius Severus, Caracalla, Diocletianus, Nagy Constantinus, Constans, Valentinianus és Avitus császárok jártak a Borostyánkő-úton és Savariában. Évszázadok múlva az első Karoling császár, Nagy Károly is Sabarián keresztül tért vissza az avar háborúból a birodalomba.



Tóth Endre