logo

XXVIII Novembris AD

Savaria földrajza

Az ókori Savariát is két patak fogta közre. Nyugaton mély medrű patak határolja, amelynek vize az Alpokból ered. Ez a Szombathelynél Perintnek, északabbra Gyöngyösnek nevezett patak megőrizte régi, római kori, bár évszázadok során átalakult nevét: eredete közelében, Ausztriában ma Zöbernnek hívják. A patakot a Karoling korban Sevirának és Sabariának nevezték.
A Savaria víznév a római coloniában is adatolt: Szt. Quirinus szenvedéstörténetéből tudjuk, hogy a halálra ítélt sisciai püspököt a Sibaris (Savaria) patakba dobva végezték ki: a pataknév a másolások során rontott alakban maradt fenn. Nem kétséges, hogy a colonia nyugati szélén folyó, az Alpokban eredő patakot Savariának nevezték. A víznévnek egy másik, ókori említése is maradt: Ptolemaios feljegyzett egy Savarias víznevet, amely a Dravusba ömlik.

A Kr. u. II. században élt szerző leírásából következik, hogy csakis a Muráról lehet szó. Ptolemaios azonban bizonyára tévedett a folyó megnevezésében. Két ok miatt: egyrészt, mert a Savaria víznév egy másik folyóvíznél adatolt, másrészt, mert a Mura folyónak fennmaradt a római kori neve. Az előző még nem lenne kizáró ok, mert két azonos nevű vízfolyás végül is előfordulhat, a Mura ókori neve azonban nem a Savarias.
A Tabula Peutingeriana, a római utitérkép a Santiacum – Teurnia – Iuvaum úton, a mai Ausztria területén a Mura eredetvidékén egy in Murio útállomást sorol fel, amelyet kutatók a folyó antik nevének tartanak.

A Savariát kelet felől határoló másik patak a rómaiak által kiásott mesterséges csatorna (lásd a mellékelt térképvázlatot). A coloniától 15 km-re északra, Gyöngyösapátiban a széles és mély medrű Perint patakból kelet felé keskeny, alig egy méteres árok ágazik ki, amely délebbre szélesebb mederben vezeti a vizet. Mivel ilyen kettéágazás vízrajzilag nem lehetséges, a kiágazó meder egy szakasza mesterséges csatorna kell, hogy legyen. Kiásásakor a Perintet és egy, Savaria keleti határában futó patakot csatornával kötöttek össze.
A mesterséges csatorna kiásásának oka valószínűleg egyezik a Gyöngyös patak újkori használatával: a Perint Alpokból származó, esetenként áradást okozó vízfeleslegét ezzel a mesterséges elvezetéssel csökkentették. Hogy a kiágazástól milyen hosszan kellett új medret ásni, hogy egy meglévő patakmedret elérjenek, nem tudjuk. Mivel semmi jele annak, hogy a keleti meder a középkorban ne létezett volna, a leágazást csak a római korban áshatták ki.

A patakok mai elnevezése nem egyezik a vízrajzzal. A nyugati ág a természetes vízfolyás és egységes meder, mégis ennek a pataknak van több neve. Az ókorban a nyugati ágat nevezték Savariának, és eredeténél a Karoling-korban is adatolt ez a név. Északon, a felső folyásán maradt fenn a Karoling-kori Sevira név (ma: Zöbern).
Ma a kettéágazás után Perint a neve, amíg Szombathelytől délre nem egyesül a Sorok patakkal, majd ezen a néven ömlik a Rábába. A középkorban és ma is a patak felső (természetes) folyását és az elágazás után a mesterséges medret nevezik egységesen Gyöngyösnek, amelyből a patak (és Kőszeg) német neve, a Güns származik.



Tóth Endre