logo

V December AD

Savaria - Római város Felső Pannoniában

Savaria azon fontos kereskedelmi útvonalba esett, melyen a rómaiak a borostyánt kapták s a melyen a római csapatok már Augustus alatt jártak, mert végpontja Carnuntum volt, a honnan Tiberius a marcomannusok ellen a háborút vezetni akarta.
A Dunántúl ezen nyugati részén, melyet Plinius még Noricumhoz számít, legfeljebb Scarbantia lehetett régibb római telep Savaria-nál. Plinius szerint ugyanis már Claudius császár szervezte coloniává amit a feliratok is megerősítenek. Hogy miért lett Savaria mindjárt coloniává, annál feltűnőbb, mert azelőtt nem volt legioállomás, sőt később sem. Azok a katonák, kiket Szombathelyen s környékén talált feliratok említenek, a Vindobonában és Carnuntumban állomásozó legiókhoz tartoztak.

A colonia címet legfeljebb az igazolhatja, hogy számosan lehettek olyanok, kiket mint gyarmatosítókat Savaria-ba vezényeltek. Ilyen deducticius volt a CIL III 10921 = 4189 feliratban megnevezett P. Maecius Sabinus, a legio XV Apollinaris kiszolgált katonája. A barbár tulajdonnevek hiánya is a mellett bizonyít, hogy Savaria nem annyira a bennszülöttek telepéből lett római várossá, hanem lényegében latin eredetű város volt. A legközelebbi hely Savaria-hoz Kethely.

Azon fő útvonal, melynek Savaria jelentőségét köszönhette:
Emonán és Poetovión át érte Savaria-át. Poetoviótól Savaria az Itinerarium Antonini szerint 92 római mérföldre feküdt, másfelől pedig Savaria és Carnuntum között 72 római mérföld volt a távolság. Savaria-ból, mint gócpontból ágaztak ki aztán az utak egyrészt Arrabonába, mely 72 római mérföldnyire volt távol, másrészt Sopianaen (Pécs) át Mursába (Eszék), mely útvonalon az Itinerarium egyik adata szerint Mogetiana (Keszthely) 36 római mérföldnyi távolságban állott.

romaikor_kep



Mindezen adatok magukban véve elégségesek annak megállapítására, hogy Savaria nem lehetett másutt mint a mai Szombathely helyén. Máskülönben is Szombathely terjedelmes római maradványai egy jelentékeny római várost tételeznek fel; hogy pedig csakugyan Savaria maradványaival van dolgunk, azt az ott talált feliratokon olvasható

Savaria más tekintetben is kitűnt Felső Pannonia városai közül. Jóllehet nem feküdt Pannonia és Noricum határán, a publicum portorii Illyrici et ripae Thraciae állomása volt. Főleg azonban a későbbi időben vált Savaria az által nevezetessé, hogy falai között gyakran tartózkodtak a császárok.
Valentinianus savariai tartózkodását említi Ammianus,, sőt Victor szerint Septimius Severust Savaria-ban s nem Carnuntumban kiáltották volna ki a katonák császárrá. Egyes építkezésekről a feliratok is megemlékeznek. Így a CIL III 4176 felirat szerint Domitianus császár 82-ben építtetett valamit

Miután Diocletianus Felső Pannoniát két részre osztotta Savaria lett Pannonia prima központja. Savaria-nak még az 5-ik században népes római városnak kellett lennie, mert midőn 454-ben Attila halála évében egy földrengés romba döntötte, ezen eseményt érdemesnek találták a följegyzésre.

Neve utoljára 791-ben s aztán megint 805-ben tűnik fel.



Tóth Endre