logo

XV December AD

Újabb római vicusok Aquincum territoriumán.

A rómaiak egy új provincia megszervezésekor felmérték a területet és territoriumokat, autonóm, önálló rendelkezési joggal bíró területeket jelöltek ki rajta. Külön territoriuma volt a bennszülött civitasoknak, ld. civitas Eraviscorum, a városoknak, jelen esetben Aquincumnak és a katonaságnak.
A városi territoriumokon belül kisebb közigazgatási egységek, pagusok (körzetek) és ezen belül ún. vicusok, falvak/települések alakultak ki. Erre a felosztásra utal néhány pannoniai katonának a sírkövön feltüntetett származása (origo), ahol a provincia név után a városi territorium, majd a pagus és vicus név következik.

A vicus kifejezést a hazai kutatás eddig vagy a katonai jellegű, auxiliáris tábort kísérő településre (vicus militaris) alkalmazta, vagy a civil, bennszülött, falusi telepekre használta. Ez utóbbiaknál gyakran a villa ellentéteként, kőépítkezés nélküli szegényebb települések jelölésére.
Az ókori forrásokban tükröződő vicus fogalom azonban szemben áll ezzel a szegényes falu elképzeléssel. Az irodalmi szövegekben a vicus eredetileg egy ház blokkot, ház negyedet jelentett a városon belül, pl. Plautusnál olvasható Rómán belül a vicus Tuscus. Caesar a galliai, kelta falvakra használja a vicus elnevezést. Más irodalmi művekben az oppidum ellenpárjaként szerepel, mint városi privilégiumokkal nem rendelkező és nem erődített, nyílt színi település. Később a vicani kifejezés már falusit jelent és a szótárban is ez szerepel. De a vicus egyszerű faluként való fordítása félrevezető.
A vicus szó a törvényszövegekben a forum és conciliabulum szavak megfelelőjeként tűnik fel. A conciliabulum egy gyűlés (concilium) helye, a forum ezzel szemben kereskedelmi funkciót is betölt, ami egy piacot, szentélyt stb. feltételez. Mindez jelzi, hogy a vicusoknak adminisztratív és kereskedelmi jelentősége van, de nem kaptak városi kiváltságokat és nem veszik körbe védművek. A vicus szónak tehát több jelentése van és régészetileg is többféle módon mutatkozhat meg.

A vicusok különböző régészeti megjelenése részben időrendi, részben földrajzi különbségekkel magyarázható. Kezdetben, a Kr. u. 1. század második felében valóban egyszerű bennszülött falvak, kőépítkezés nélkül (hisz ekkor még a katonai táborokban sincsenek kőépületek). Ilyen korai vicusra példa Aquincum, amikor még nincs pagus, csak a civitas Eraviscorum területén lévő vicust említi egy felirat. Majd némelyikből a 2. század elejére katonai canabae ill. municipium alakul ki. Mások megmaradnak vidéki, civil településnek, de elindul a nagyobb mértékű romanizáció, és megjelenik a kőépítkezés, akár már a Hadrianus-, vagy az Antoninus-korban. Ez elsősorban Aquincum környékén bizonyítható, ld. Budaörs, Páty.
Ugyanakkor Pannonián belül máshol is vannak nagy kiterjedésű, főútvonal mellett fekvő telepek, amelyeken fennállásuk több évszázada alatt sem jött létre kőépítkezés, ld. Ménfőcsanak, Mosonszentjános, Bátaszék stb. Méretük alapján ezek ugyancsak vicusnak tarthatók. A kőépületek hiánya talán a kőben szegény vidékre vagy más helyi sajátosságra vezethető vissza. A legutolsó csoportot a kisebb, rosszabb földrajzi helyzetben lévő, eldugottabb falvak alkotják, amelyek a 2. század végére vagy megszűnnek, vagy továbbra is megrekednek a kezdeti, fejletlenebb színvonalon.
Kérdés, hogy ezeket lehet-e még vicusnak nevezni, vagy a római közigazgatáson belüli legalsó szintet képviselik, az adminisztratív és kereskedelmi központot alkotó vicusok alá beosztva, esetleg a villagazdaságokban dolgozó colonusok lakhelyei, stb. A további kutatások, nagyfelületű ásatások és új feliratok esetleg megoldhatják ezt a problémát.

Jelen tanulmányban három olyan Aquincum környéki vicust szeretnék bemutatni, amelyek kitágítják az egyszerű falu fogalmát, bebizonyítva, hogy a vicusok a városok és a kis bennszülött falvak közötti lépcsőfokot jelentik.


Forrás: Ottományi Katalin Újabb római vicusok Aquincum territoriumán