logo

VI December AD

A polgárvárosi nagy közfürdő kutatása és helye a polgárváros topográfiájában

Az aquincumi polgárvárosi nagy közfürdő fel-színen látható maradványairól először Németh Sándor számolt be 1823-ban a Tudományos Gyűjtemény lapjain. Az épületegyüttes legnagyobb részét 1881. június és július folyamán Hampel József tárta fel, eredményeit a Budapest Régiségei 1890-es kötetében publikálta. Az itt közzétett alaprajz némileg eltér attól az 1881-ben készített, eddig publikálatlan alaprajztól, amelyet az Aquincumi Múzeum Ókortörténeti Osztálya őriz.
Az épület déli, önálló részét Torma Károly tárta fel 1882-ben, majd Kuzsinszky Bálint publikálta szintén a Budapest Régiségei 1890-es kötetében. A hosszú ideig szabadon álló és pusztuló falak műemléki helyreállítására Hajnóczi Gyula 1962-es tervei alapján került sor. A romterületen a helyreállítást megelőzően, illetve azzal párhuzamosan 1960 és 1965 között régészeti periódus-kutatások folytak. A rendelkezésemre álló adatok szerint a nagy közfürdőben a „laconicum” és a „C” utca közötti helyiségek (boltok, műhely, raktár?) feltárására került sor, a fürdőhelyiségeket érintő egyéb kutatásra dokumentált adatot nem találtam.

A nagy közfürdő a polgárváros keleti felében, a város központjában, a forum körzettel szemben, a főutcák („C” és „D” utca) találkozásában feküdt. A fürdőt keletről, északról és nyugatról utca határolta, délről Fortuna Augusta szentélykörzete csatlakozott hozzá. Az épületet északról és nyugatról oszlopsor övezte.
Hampel József megfigyelései szerint a fürdő a Kr. u. 2. század első felében épült, majd egy vagy több alkalommal átalakításokat hajtottak végre rajta, utoljára a Kr. u. 3. század második felében. A fürdő maradványaira is jellemzőek Nagy Tibornak és Póczy Klárának a műemléki helyreállításokat megelőző perióduskutatások idején a korábbi kutatásokról tett megállapításai.

A fürdő 1881-es és 1882-es feltárásai során az ásatók az épület falait követték, elsősorban az épület legkésőbbi periódusára koncentráltak, a korábbi periódusokat nem dokumentálták, a maradványokat egy egységes alaprajzba vonták össze, az előkerült leletanyagból csak a szebb, jelentősebb darabokat tették el, illetve publikálták ömlesztve, pontosabb lelőhelyük megadása nélkül a fürdőről szóló tanulmányok végén. Ráadásul a sokáig szabadon álló maradványok tovább pusztultak, így az épület sok részletét már csak Hampel József és Kuzsinszky Bálint publikációi őrizték meg számunkra. Ezért a nagy közfürdő egyes helyiségeinek rendeltetése és építési periódusainak meghatározása több esetben ma is bizonytalan. Sok kérdés megválaszolására nincs módom, de a fürdőhelyiségek használata és elsősorban a fűtésrendszer működése alapján szeretnék az épület romjainak meghatározására néhány javaslatot tenni.



Fényes Gabriella


Forrás: Fényes Gabriella: Aquincumi polgárváros nagy közfürdőrendszerének működése és a déli szárny energiafelhasználása