logo

XVII October AD

A kollégiumok tagjainak jogai és kötelezettségei.

Az aquincumi kollégiumok tagjainak jogai között legfontosabb jogosultságként a gyülekezés lehetőségét figyelhetjük meg. A kollégiumok tagjai a testület megalakulása után szabadon összejöhettek székházaikban akár kollégiumi gyűlés, lakoma vagy más célok (kirándulások, felvonulások) érdekében. A kollégiumok gyülekezési jogával foglalkozó források a „coire” szóhasználatot használják, s ez arra enged következtetni, hogy ez a jogosultság határozathozatalra való képességet is jelentett.
A tagok jelentős jogai közé tartozott a lakomákon, ünnepélyeken való részvétel, ahol a kollégiumba tömörült egyszerű emberek társadalmi életet élhettek, szórakozhattak, és ezeken a lakomákon a fürdés, kenőcsölés, valamint az ehhez hasonló más élvezetek a kollégium vagyonából nyertek fedezetet.
A vallási kultusz ápolása céljából létrejött kollégiumok, de az iparos kollégiumok is tagjaiknak temetkezési segélyt biztosítottak, amely jelentős mértékben megkönnyítette a hozzátartozók részére a temetkezéssel kapcsolatos költségek előállítását.

A katonai kollégiumoknál a temetkezési segélyen kívül egyéb segélyeket is megfigyelhetünk, amelyre nézve a tagoknak bizonyos jogosultságuk volt. A katonák abban az esetben, ha áthelyezés vagy más fontos okból a tengeren át útra kelnek, az útiköltség kiegészítése céljára meghatározott összeget kaptak a kollégiumtól. Azok a katonák, akik veteránokká váltak „anularium” címén kaptak anyagi támogatást. Ha valakit a katonai kollégium tagjai közül előléptettek — a felszerelés bevásárlásának megkönnyítése céljából — szintén anyagi támogatásban részesítette őt a kollégium.
A katonai kollégiumok még abban az esetben, adtak bizonyos anyagi támogatást tagjaiknak, ha közülük valaki hivatását nem tudta folytatni, és el kellett, hogy hagyja állomáshelyét, táborhelyét, s így természetesen a kollégiumot is. A katonai kollégiumoknál a temetkezési segélyt minden különösebb mérlegelés nélkül folyósították a tagoknak, míg az útiköltséggel, az anulariummal, az előléptetéssel és az eltávozással kapcsolatos, anyagi támogatást csak a procurator engedélyével — feltehetően szavazás után — adták meg.

A kollégium tagjai választhatók voltak az egyes tisztségekre és megválasztásuk után élvezhették a tisztséggel járó előnyöket. A kollégiumok tagjai közösen vettek részt a város politikai életében, és ezt is jogosultságaik között kell megemlítenünk, mivel -a közös cél érdekében történt egyesülés következtében politikai súlyuk jelentős lehetett.

Összefoglalva tehát, a tagok jogai a következők:

1. gyülekezés (határozathozatalban részvétel),

2. részvétel a kollégium rendezvényein,

3. temetkezési segélyre jogosultság,

4. eseti segélyezés,

5. választhatóság a tisztségekre,

6. közös részvétel a város politikai életében.

A kollégiumok tagjainak kötelezettségei az egyszerű tagok részéröl a díj fizetésében, a tisztségviselők részéről pedig a feladatok becsületes ellátásában jelentkeztek. Az egyszerű tagok egyetlen kötelezettsége a díj fizetése volt, amelyet a belépéskor egy aránylag magas összegben kellett lefizetni, egyébként pedig csak azokban a hónapokban kellett kisebb összeget a tagoknak fizetniük, amikor a kollégium tagjai közül valaki meghalt.
A kollégium tisztségviselőinek kötelezettségei közé tartozott a számukra megjelölt feladatok becsületes ellátása, amelyet a magisterek működéseinél anyagi, a többi tisztségviselő munkájával kapcsolatban pedig erkölcsi, társadalmi felelősségre vonás is követhetett. A feladatok szempontjából a magisterek tevékenysége a legszámottevőbb, mivel ők látták el a kollégium működésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat, és nekik kellett a becsületes ügyintézés garantálása céljából cautiot nyújtaniuk. A quaestorok kötelezettségei is jelentősek lehettek, ők azonban a többi tisztségviselővel együtt messze elmaradtak jelentőségben a magisterektől.


Forrás: Biró János: Kollégiumok Aquincumban