logo

XXI Februarius AD

A vallásos élet gazdasági aspektusai Dáciában

Dáciára vonatkozó gazdaságtörténeti forrásaink igen szegényesek, míg az eddigi kutatástörténet szubjektivitása és ideológiai töltete csorbítja annak értékét, mellőzve a jelenlegi gazdaságtörténeti kutatások társadalmi csoportokra összpontosító aspektusait (economic ecology „gazdasági ökológia”).
Kiemelkedő a numizmatikai kutatások utóbbi évtizedben történő fejlődése, ám az ezekből származó adatok dolgozatunk témáját csak részben segítik. Bár írásos forrásaink nincsenek erről, feltételezzük, hogy a római elit, amely a traianusi hódítást követően Itáliából került Dáciába, magával vitte a római naptár (fasti romám) hagyományos ünnepeit is (feriae et dies festi), melyek szigorú betartásáért és vezetéséért a papság felelt. Ezeken túl, számolnunk kell még néhány sajátságosán a városok autonóm jellegével járó közösségi, a hivatalos római vallással kapcsolatos ünneppel is. Ezek a következők lehettek: a provincia első Capitoliumának és főoltárának (Ara Augustorum provinciae Daciae) alapítási ünnepnapja (IDR III. 2., 242: május 23, tubilustrium dies natales templorum), a város Capitoliumának alapítási dátuma (de facto: a város alapítása), a császár születésnapja (dies natalis imperatoris a Genius Augusti kultusza) és néhány sajátos, a katonai élettel kapcsolatos kultusz és ünnepség (dies dedicationis).
Ezeket számba véve láthatjuk, hogy az év döntő többségében találunk olyan nagy, közösségi ünnepeket amelyek anyagi megterhelést jelentettek a városnak. Ezeket, a hivatalos római vallással kapcsolatos közösségi megnyilvánulásokat az ordo decurionum és a mindenkori városvezetés állta, ám jó alkalmat adtak az evergetes tevékenységre is. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a hivatalos vallás ünnepeinek költségeit ugyan felvállalhatta néhány városi elöljáró, az egyéni dedikációkat és az evergetes tevékenységet is a res publica, a közösség megnyilvánulásának egyféle aktusaként kell értelmezni.

Kiemelkedő forrásként szolgálnak e témában is az Alburnus Maiorból és környékéről előkerült viaszos táblácskák, melyek közül az egyik verespataki Erzsébet galériából előkerült táblán (IDR I, 46) láthatunk egy vallási (vagy collegiumi) lakomához szükséges hozzávalók árlistáját. A vásárló 166 dénárt (664 HS) költött, amelyből vett öt bárányt, egy malacot, kenyeret, első osztályú tömjént, ecetet, sót és salátákat. A felhasznált mennyiségű étel jelzi, hogy az adott összegből egy jelentős közösséget (legalább 15-20 embert) el tudtak látni.



Forrás: Szabó Csaba: A vallásos élet néhány gazdasági aspektusa Apulumban