logo

I December AD

Kényelem

Mivel egy gladiátorjáték egész napos programot jelentett, amely kora reggeltől késő éjszakáig is eltartott, a szervezőknek a nézők kényelméről is gondoskodniuk kellett. Alapkövetelmény volt a kényelmes ülőhely, ami nem mindig teljesült; legfőképpen a felső szektorok ülései hagytak kívánnivalót maguk után, itt ugyanis szűkebb hely jutott az ülőhelyeknek, mint a lenti sorokban. A kemény kőülés sem hívogatott éppen hosszú ücsörgésre, de ezt a kényelmetlenséget a nézők sokszor otthonról hozott párnákkal küszöbölték ki.
Ennél sokkal nagyobb problémát okozott a nyári hőség. Szélcsendes napokon déltájban könnyen jóval harminc fok fölé szökött az amfiteátrumban a hőmérséklet, ami miatt elviselhetetlenné vált a tribünön a forróság, és mindenki árnyék és felfrissülés után sóvárgott. Talán ez is közrejátszott abban, hogy Augustus elsősorban a hűvös márciusra és decemberre tűzte ki a játékokat. Ám egy császár bármikor talált arra okot, hogy nyáron is rendezzen játékokat, például egy a határokon aratott katonai győzelem, egy születésnap vagy egy uralkodói jubileum alkalmából. Ilyenkor hatalmas napernyőkkel kellett megvédeni a közönséget az elviselhetetlenül magas hőmérséklettót.

A napernyő felhúzásakor feltételezhetően 240 vaspóznát helyeztek el a Colosseum körül, amelyeket függőleges irányban négyszögletes lyukakkal ellátott, hatalmas kiugró tömbökhöz erősítettek (néhány még látható közülük a Colosseum északi és a keleti oldalán). A póznák végére fagerendákat erősítettek, melyek a függőhídhoz hasonló szerkezetet alkottak. Emelő berendezések és csigák segítségével engedték le az amfiteátrum szélén elhelyezett konzolokra támaszkodó gerendákat, majd a tribün felett kifeszítették a köteleken függő vitorlákat. Ma is láthatók ennek a feszítőszerkezetnek a nyomai, a nagyméretű cölöpök, amelyekhez a vitorlát tartó köteleket erősítették. A berendezés működtetését a Misenumban állomásozó flotta egy speciális egységére bízták, amelyet a Colosseum közvetlen közelében szállásoltak el. Az aréna és az elitnek szánt emelvény nem volt befedve, a császár és kísérete napernyők és esernyők alatt ültek.
Mivel az árnyékolás ellenére is nagyon fullasztó lehetett a levegő, melyet a vér és az izzadság szaga is kellemetlenné tett, speciális locsoló berendezéseket is bevetettek rendszeres időközönként, melyek sáfránnyal, borral és balzsammal elkevert vizet fecskendeztek a publikumra. A vizet valószínűleg nagy tartályokból csöveken keresztül pumpálták fel a magasba, az amfiteátrum tetején lévő locsoló berendezésekbe, melyeket díszes szobrok rejtettek el a nézők szemei elől.

romaikor_kep



Nem mindenki örült ennek a fajta felfrissítésnek, főleg akkor nem, ha rosszul állították be a locsolókat, és az emberek széles vízsugárban kapták a nyakukba a vizet. Sok látogató rövid szünetet tartott délben, hogy a közelben megebédelhessen. A gazdagabbak bárokba látogattak el, ahol szerény ebédet és főként sok bort fogyasztottak, vagy pedig a Colosseum környékén az egyik bódéban kaptak be valamit, és ittak meg egy kehely bort. A többiek otthonról hoztak magukkal enni- és innivalót, és egész nap a tribünön maradtak attól félve, hogy elfoglalják az ülőhelyüket vagy lemaradnak a dél körül tartott nyilvános kivégzésekről. De előbb-utóbb számukra is elkerülhetetlenül elérkezett az az idő, amikor egy rövid egészségügyi kitérő végett el kellett hagyniuk a helyüket.

A legtöbb amfiteátrum — ez alól a Colosseum sem volt kivétel — csak nagyon kezdetleges mellékhelyiségekkel rendelkezett, olyan vizeldével, ahol a férfiak és a nők is csak a kisdolgukat végezhették el. Igazi mellékhelyiségért el kellett hagyniuk a Colosseumot, és az egyik nyilvános illemhelyen, egy három falból álló, patkó alakú helyiségben, ahol számos illemhely sorakozott, végezhették szükségüket.
A látogatók itt egy márványszegélyen ültek egy nagy lyuk körül, melynek elülső oldalán — a takarítást megkönnyítendő — szabadon hagytak egy nyílást. Az ülőke alatti elvezető csatornából folyamatosan csorgott a víz, hogy az ürüléket leöblítse. A víz aztán a nyilvános csatornába folyt. Római fogalmak szerint meglehetősen tiszták voltak ezek az illemhelyek, de a déli csúcsforgalom idején elég gyorsan visszataszítóvá válhattak. A tribünön uralkodó higiéniáról nem sok szót ejtenek az ókori írók, de elképzelhetjük, hogy estére mindenfelé ételmaradékkal és szeméttel meglehetősen lehangoló látványt nyújthatott a Colosseum.


Forrás: Fick Meijer - Gladiátorok Gondolat Kiadó 2009