logo

I December AD

A Colosseum és méretei

A hatalmas, minden eddigi (és későbbi) épületet felülmúló, Róma nagyságához méltó amphitheatrumot, a Colosseumot Vespasianus császár kezdte el építtetni, azonban csak Titus uralkodása alatt, i. sz. 8o-ban fejezték be.
A Colosseumot, vagy ahogy az ókorban az építtető császárok nemzetségéről hivatalosan nevezték, az Amphitheatrum Flaviumot az egykori neroi aranyház parkjában létesített tó helyén építették fel. A tavat be kellett temetni, hogy ezt a ma még romjaiban is csodálatos amphitheatrumot felépíthessék.

Alaprajza ellipszis alakú, külső kerülete 527 méter, nagytengelye 188 méter, kistengelye pedig 156 méter hosszú. Maga a küzdőtér is ellipszis alakú, nagytengelyének hossza. 86, a kistengelyé 54 méter. Eredetileg csupán két emelet magasságra épült, később azonban még Titus császár emeltette reá a harmadik emeletet. Az első emeletet 80 boltíves árkádsor tartja, a boltívek magassága 7 méter, a tartóoszlopok 2.40 x 2,70 méretűek!

A második és harmadik emeletet ugyancsak árkádsor hordozza, a harmadik emelet tetejére tartóállványokat szereltek, amelyekre a túl erős napsütés vagy az eső ellen a közönséget védő ernyőponyvákat (velarium) feszítették ki. (A ponyvák kezelésére, a vitorlákhoz amúgy is értő haditengerészeket vezényeltek a játékok tartamára Rómába, rendszerint a misenumi öbölben horgonyzó hadihajórajról.) Az egyes emeletek tagolását a külső homlokzaton más-más rendszerű oszlopok jelölték, a földszintet dór, az első emeletet ión, a második emeletet pedig korinthosi oszlopsor díszítette, a harmadik emeletet korinthosi pilaszterek ékesítették.

A tervezők számára az egyik legnagyobb feladatot a beáramló és kiözönlő embertömeg közlekedésének megoldása jelentette. A 80 földszinti boltívet megszámozták, s így minden belépőjegy tulajdonosa tudta, melyik szektorban kell a helyét keresnie, egyazon úton (vomitorium) érkezett és távozott (számozott ülőhelyek persze nem léteztek). Ez nem is volt egyszerű probléma, hiszen a Colosseumban - a harmadik emeleti állóhelyeken elhelyezkedő nézőkkel együtt - mintegy 50 000 ember számára volt hely.

romaikor_kep



A legalsó, legnagyobb páholy a császáré volt (pulvinar), mellette helyezkedett el a Vesta-szüzek páholya, külön helye volt a senatori és külön a lovagi rend tagjainak, azután következett a nép, a legszegényebbek (pullati) a kakasülőre kerültek.

A Colosseumot kilenc méter mélyre alapozták meg, az épületet téglából és travertin tömbökből építették, de a téglát mindenütt márványlapokkal borították. A travertin Róma közelében bányászott fehér mészkő, jól megmunkálva, csiszolva szinte márványszerűen csillog-ragyog a napfényben. (Hogy az építkezéshez a travertin-kockákat Rómába szállítsák, a bányáig külön utat létesítettek.) Titus Jeruzsálemből Rómába hurcoltatott tízezernyi zsidó hadifoglya véres verejtékével dolgozott e nagyszerű mű építésénél.

A római etikett íratlan szabályai szerint a férfiközönség az amphitheatrumban köteles volt fehér togában megjelenni, csak a kakasülők szegény sorsú közönsége viselhette megszokott hétköznapi ruháját, egyszerű sötét vagy barna színű tunicáját. Nem illett a küzdelmek alatt sem enni, sem inni, a szünet alatt azonban mindenki elővehette a magával hozott elemózsiáját, vagy a bőkezű rendezők jóvoltából felszolgált ételeket és italokat fogyaszthatta. A hatalmas Colosseum közelébe gladiator-kaszárnyákat, fegyverkovács-műhelyeket, fegyverraktárt (armamentarium), díszlet- és kellékraktárt (summum choragium) és természetesen hullaházat (spoliarium) építettek.


Forrás:
Ürögdi György: A régi Róma (Budapest 1963)
Lektorálta: Borzsák István és Hahn István