logo

XV December AD

Szarmaták a Kárpát-medencében

A Kárpát-medence császárkori iráni törzseivel az 1930-as évek óta behatóan foglalkoznak a magyar régészek. Nem meglepő ez az érdeklődés, ha figyelembe vesszük, hogy a Kárpát-medencébe behatoló különféle iráni nyelvű csoportok rokonságban álltak egyfelől azokkal a népességekkel, akik évszázadokon keresztül az eurázsiai sztyeppe kizárólagos urai voltak, másfelől az Ázsia déli felének nagy területére kiterjedő birodalmak kialakítóival és irányítóival.
Az iráni népek tanulmányozását hazánk területén legalább ennyire fontossá teszi az a több szempontból máig kutatlan, tisztázatlan tény, hogy elődeinkre sok tekintetben erőteljes hatást gyakoroltak. Ez a hatás a honfoglalók feltűnésétől, sőt korábbi időszakoktól kezdve hosszú időn keresztül folyamatosan kimutatható.
Az utóbbi időben vetődött fény arra a kevéssé ismert hatásra is, amelyet a szarmaták/alánok (s köztük nem kis mértékben épp a kárpát-medenceiek) Európa középkori (lovagi) kultúrájára. gyakoroltak.

A Kárpát-medence császárkori iráni lakosságának a fentiekben csupán vázlatszerűen bemutatott fontossága, leleteinek hatalmas mennyisége egyelőre mégsem igazán tükröződik a hazai nagy volumenű összefoglalókban. Jellemző módon a császárkori Kárpát-medencei barbaricum történetének máig legjobb összefoglalója 1942-ben jelent meg. Ugyanakkor olyan kézikönyvekből, mint a Magyarország története egyszerűen kimaradt (kifelejtődött?) a szarmaták legalább négy és fél évszázados, de alighanem ennél jóval hosszabb története hazánk területén.


Forrás: részletek Havassy-Peter: Jazigok-roxolanok-alanok-Szarmatak az Alföldön c. munkájából