logo

XII Novembris AD

Ókori elképzelések Skandináviáról

Skandinávia elszigeteltségét mutatja, hogy az ókori és kora középkori szerzők kevés információval rendelkeztek a területről, csak néhányuk foglalkozott a leírásával. Jó példa erre Jordanes munkája, melyben több fejezetben jellemzi az általa szigetnek feltételezett Skandináviát, melyet Skandza néven említ.
Kiemeli különleges éghajlatát, a hűvösségét, valamint a szokatlan napjárást is. Ez a forrás foglalkozik bővebben a terület földrajzi adottságaival, ugyanakkor a szerző maga nem járt ott, ezért eléggé pontatlan a hatodik századi leírás, mégis jól jellemzi az általános adottságokat.

A sziget egyfajta toposz, már az ókori forrásokban is így jelenik meg Skandinávia. Sőt, még a kora középkori ismeretekben is ez az elképzelés maradt fenn, hiszen Paulus Diaconus is így gondolkozik a területről.
További szerzőknél is megjelenik a terület földrajzi leírása, azonban egyikük sem megy részletekbe és nem sokban különböznek egymástól. Azonban a forrásokból az következik, hogy a terület alapvető jellemzői már ismeretesek voltak számukra.



Elek Márk