logo

XXVII Novembris AD

A bizánci tömegszórakoztatás és szórakoztatóipar

Római mintára nemcsak az ingyenes gabonaosztást, hanem a tömegszórakoztatást is megszervezték az újonnan alapított fővárosban (Neo Roma) és az egész Kelet-Római Birodalomban. Legfontosabb intézményei a hippodromok a sportversenyek, színi előadások, állatviadalok terei.
A színházakban vegyes produkciókban (akrobata és bűvészmutatványokban, táncos, zenés jelenetekben, feltehetően bábszínházi előadásokban is) gyönyörködhetett a közönség. Ellentétben a hivatalos szervezésű (fenti) rendezvényekkel, az ezredfordulóig továbbélő, ókori pogány játékok, karneválok, az utcai komédiások, csepűrágók alkalmi, de mindennapos fellépése, mindenféle organizáció és rendszer nélkül spontán keletkeztek.

A római császárság nagyszerű felismerése volt, hogy a nagyvárosba áradó nincstelenek segélyezésére és „féken tartására" nem elegendő a kenyér (gabona), hanem a tömegeket „el kell foglalni", szórakoztatásukról gondoskodni kell. Így született meg a „panem et circenses" elve és gyakorlata. A Colosseum több tízezres nézőterén élvezhették a véres gladiátor-küzdelmeket, állatviadalokat, a Tiberisen pedig az eljátszott tengeri csatákat. Nagy Konsztantin rendeletére a Birodalom fővárosa, gazdasági és kulturális központja a Boszporusz partjára, az újonnan létesített Konstantinápolyba (Új Róma) került.
A paloták, templomok, középületek elkészülte után (császári támogatással) megindult a keleti területekről a földönfutók, képzetlenek, falusiak beözönlése az új metropoliszba, ami oda vezetett, hogy a 4-5. században már a lakosság kétharmadát tették ki. A parasztok tömegesen hagyták ott lakóhelyeiket ahol jókora adók sújtották a mindig bizonytalan kimenetelű mezőgazdasági tevékenységet -, és a nagyvárosban kerestek menedéket, mert ott nem kellett adózniuk, sőt, a kenyerükről (időnként borukról is) az állam gondoskodott. Konstantinápoly lakossága a negyedik évszázad végén (nem egészen 70 évvel felavatása után) 400 000 főre tehető.



Józsa László