logo

I December AD

Idősebb Plinius néhány orvosi receptje

Idősebb Plinius néhány orvosi receptjét idézem a XX. könyvből, saját fordításomban.



Elaterium15 készítése (XX. 3, 5-8)
Az elaterium készítésére a megfelelő idő az ősz, egyetlen más orvosság nem áll el hosszabban. Három év után kezd hatásos lenni. Ha valaki előbb akarja használni, a pasztillákat új cserépedényben, enyhe tűzön, ecettel főzze. Annál hatásosabb, minél régebbi. Theophrastos tudósít róla, hogy előfordult már, hogy 200 évig eltartották. 50 évig kioltja a lámpa fényét. A kipróbálás bizonyítja, hogy odatéve, mielőtt kioltja a lángot, fel-fellobban.

6. A világos és sima elaterium jobb, mint a zöld és darabos, és ez kicsit keserűbb. Úgy tartják, segíti a vajúdást, miután a földhöz nem ért magot, kos gyapjújába fogva az asszony tudta nélkül odakötik annak a lágyékához, majd azt, azonnal a szülés után eltávolítják a házból.

7. Maga az uborka - azok szerint, akik dicsérik - a legjobb Arábiában,18 majd utána Arkádiában. Mások szerint Kyrénében a napraforgóhoz hasonló, amelynek a levelei és ágai között dió nagyságú termések jönnek elő, magja pedig a skorpió farkához hasonlóan visszahajlik, színe fehér.

8. Egyesek az uborkát a skorpióról nevezik el (skorpióuborka), és úgy tartják, hogy a skorpió csípése ellen a leghatásosabb ennek a magja és az elaterium. A has tisztítására, mind fent, mind lent, alkattól függően fél obolos súlytól egy egészig terjed a dózis, nagyobb adagban halálos. Isszák még tetvesség és vízkórosság83 ellen is. Mézzel és olajjal alkalmazva gyógyítja a torokgyulladást és légúti megbetegedéseket.

IV 9. Sokan úgy gondolják, hogy ez az, amit nálunk kígyóuborkának mondanak, mások vándoruborkának nevezik, amit ennek a levével megszórnak, azt elkerülik az egerek. Ugyanez ecetben megfőzve, rákenve hatékony gyógyszer köszvény és ízületi bántalmak ellen. A napon megszárított és összetört magvai gyógyítják a lágyék betegségeit, egy hemina vízhez 20 fontot adva, anyatejjel vegyítve, a hirtelen támadt daganatokra kenik fel.
Az asszonyoknál tisztulást eredményez, a terheseknél azonban abortuszhoz vezet. Jót tesz az asztmásoknak, a királyi betegség (=sárgaság) esetén az orrba fecskendezik. A napon felkenve az arcról eltávolítja a szeplőket és a foltokat.


A répa gyógyhatásairól (IX. 18)

A répának1Só is van gyógyhatása. Forrón rátéve gyógyítja a fagyásokat, úgyszintén elűzi a lábakból a hideget. Forró vízben megfőzve gyógyítja a hideg köszvényt, és nyersen, sóval összetörve a láb mindenféle betegségét. A magja felkenve vagy borban, italként elfogyasztva a kígyók és a mérgek ellen hatásos, sokan úgy tartják, hogy borral és olajjal hatásos ellenméreg.

19. Fogyasztását Democritus teljességgel elutasította, ugyanis puffadást okoz. Diodes nagy dicsérettel említi, és azt állítja, hogy fokozza a nemi vágyat, Dionysius szerint szintén, fehér mustárral és zsírral összetörve jó ízületi fájdalmakra.


Vad murok (XVII.34)

A vad murok hatásában hasonló a termesztetthez, rendbe teszi a gyomrot, megszünteti az étvágytalanságot ha laserpiciumos ecettel vagy borssal, mézes vízzel vagy garummal fogyasztják. Ahogyan Ophion hiszi, hajtja a vizeletet és serkenti a nemi vágyat. Ugyanezen a véleményen van Diodes, azonkívül jó a lábadozóknak, illetőleg különösen hasznos tartós hányást követően.

35. Heracleides a higanymérgezés ellen adja, potencia helyreállítására, továbbá a betegségből lábadozóknak. Hicesius azt állítja, hogy a gyomornak azért használ, mert senki sem képes egymásután három sisert megenni, viszont a lábadozóknak mégis jó. A házilag termesztett változat leve kecsketejjel fogyasztva megállítja a hasmenést.


A fokhagymáról (XXIII. 50)

Igen nagy ereje van a fokhagymának, és nagyon jót tesz a vizek és a helyek változásai ellen. Szagával elriasztja a kígyókat és a skorpiókat, egyesek szerint a többi vadállatot is. A marások kezelésére fogyasztják, megisszák vagy ráteszik, egyébként jó az aranyérre, ha ezt borral fogyasztva, kihányás után ismét visszaadják. Nem szabad csodálkoznunk azon sem, ha meggyógyítja a mérges cickány harapását, hatástalanítja a sisakvirágot, amit más néven pardalianchesnek neveznek, úgyszintén a beléndekfüvet, továbbá a kutyaharapást, ha mézzel keverve a sebre teszik.

51. Kígyómarásra úgy a leghatásosabb, ha a levével együtt megpirítják és olajjal rákenik, úgyszintén a sebes testrészekre, vagy ha a húgyhólyag megduzzadt. Sőt Hippocrates úgy hiszi, hogy azzal füstölve kihajtható a magzatburok, ennek a hamuja olajjal keverve meggyógyítja a fejen a nedvező keléseket.

2. Az asztmásoknak főzve alkalmazzák, némelyek nyersen adják. Diodes a vízkórosoknak centauriummal vagy kétszer annyi fügével javasolja a gyomor kiürítésére, s ami még hatásosabb, friss korianderrel, színborban fogyasztva. Az asztmásoknak egyesek megtörve, tejben adják.
Praxagoras sárgaság ellen borba keveri, bélcsavarodás ellen olajjal és kásával adja, így kenik fel strumára (golyva) is. A régiek az idegbetegeknek nyersen adták, Diodes az elmebetegeknek megfőzve. Torokgyulladás ellen használ ecetes vízben összetörve a vele való gargalizálás.

53. Fogfájás ellen használ három fej fokhagyma ecetes vízben megfőzve, vagy a megfőzött fokhagyma levével való öblögetés, sőt magát a fokhagymát is beleteszik a lyukas fogba. Levét libazsírral fülbe is csepegtetik. Tetvesség és ótvar esetén inni adják, úgyszintén ecettel és sziksóval megfőzve, tejjel folyásokra, vagy összetörve, puha sajttal keverve, ez a változat lencse vagy bab levével fogyasztva mérsékli a rekedtséget.

54. Teljesen megfőzve azonban hasznosabb, mint nyersen, túlfőzve a pirítottnál, így jobban használ a hangnak. Ecetes mézben megfőzve elűzi a bélférgeket és a többi belső élősködőt. Kása formájában adva meggyógyítja a székrekedést.
A halánték fájdalmaira túlfőzve kenik fel, az orbáncra megfőzve, majd mézzel összetörve, köhögésre régi zsírral megfőzve vagy tejjel, ha valaki vért vagy gennyes váladékot köp (szilva)faszénen kell megfőzni, és ugyanilyen mennyiségű mézzel bevenni, rándulásokra és törésekre sóval és olajjal kell alkalmazni, mivel zsírral gyógyítja a veszélyes daganatokat, kénnel és mézgával összehúzza a sipolyokat, szurokkal a nádszálakat is összefogja.
Oregánóval gyógyítja a kiütéseket, a sömört és a szeplőket, vagy ezek hamuját olajjal vagy halmártással rákenve megérleli és leszárítja. Ugyanígy égeti a szent tüzet, mézzel keverve visszaadja a színét a kék és szürke foltoknak.

56. Azt tartják, hogy italban gyógyítja az epilepsziát, ha ételben és italban fogyasztják, megszünteti a negyednapos lázat egy fej fokhagyma egy obolos súlyú laserpiciummal, fanyar borban. A köhögést és bármely mellüregi gennyesdést más módon is gyógyít: összetört babbal megfőzve, és mindaddig ételként fogyasztva, amíg az egészség helyre nem áll. Hatással van az alvásra is, és általában egészségesebb színt ad a testnek.

57. Zöld korianderrel összetörve és színborban elfogyasztva ösztönzi a nemi vágyat. Hátránya az, hogy gyengíti a szemet, puffadást okoz, bővebben fogyasztva bántja a gyomrot és szomjúságot okoz. Egyébként az ennivalóhoz keverve a baromfiknak is hasznos pip (pituita) ellen. Azt mondják, az igásállatoknál fájdalom nélkül megindítja vizeletet, ha nemi szerveiket összezúzott fokhagymával dörzsölik be.


Érdekességként, illetőleg a szemlélet jellemzésére idézzünk egy részletet a görög orvos, Sóranos (Kr. u. 2. sz.) munkájából, amelyben a terhes nők életmódjára vonatkozó tanácsokkal szolgál, rögtön a terhesség észlelését követő időszakra.


„Nem szabad figyelembe venni azt, amit néhányan állítanak, hogy az anyának kettő helyett kell ennie bármilyen táplálékot. A szükségtelenül elfogyasztott étel felbomlik a szervezetben, és nemcsak hogy nem táplál, de a felnőtt emberek testének éppúgy árt, mint az éppen megszilárduló magnak. Ezért szükséges böjtölni.
Ahogy a hajón utazók sem szenvednek a tengeri betegségtől, vagy legalábbis nem annyira, ha indulás előtt egy nappal koplalnak. A következő nap kenőccsel dörzsöljük be a terhes nőt, kevés és könnyen emészthető ételt adjunk neki, például lágy tojást, zabkását és nem túl zsíros szárnyashúst, ivóvizet, nem sokat, de hidegen, ha hozzá van szokva, hogy ne növeljük a gyomor folyadéktartalmát.
Az ezt követő napon a kenekedés előtt dörzsöljük le a testét puha törölközővel, míg kissé ki nem pirosodik a bőre. Az első napok után fürödjön le melegebb vízben, igyék egy kevés gyenge bort, hintáztassa magát eleinte gyaloghintóban és hordszéken, később kocsin, sétáljon, szavaljon, olvasson föl hangosan és szenvedélyesen, táncoljon, gyakorlatozzon bőrlabdával és dobáljon kis labdákat.
Masszírozzák meg, egyék egy kevés gyomorerősítőt száraz kenyérrel. Attól is könnyebben megszabadul a teste a kívánóssággal járó kellemetlenségektől, ha lemond a mindennapi fürdésről és csak kéthárom naponta fürdik.

50. Ha a gyomra gyakran felfordul, és túl sok sava van, dörzsöljük be a gyomrát és a hasát összehúzó hatású, éretlen olajbogyóból sajtolt friss olajjal, és gyapjúpólyával kössük át. A kenet tartalmazzon rózsaolajat, birsalma levét, mirtuszolajat, mastix gyantát, nárdus olajat, hogy megerősítse a felfordult gyomrot vagy ezek egyikének viaszos elegyével kenjük be.
Ha azonban erősebb összehúzó szerre lenne szükség a hányás miatt, borogatást használjunk, amely savanyú borba vagy hígított ecetbe áztatott, vagy benne főtt száraz datolyából, hasonlóan főtt almából és birsalmából áll, akár külön-külön, akár datolyával keverve, akár az említett viaszos elegybe dolgozva. Ha fokozni akarjuk a hatását, akkor adjunk hozzá nedves vagy száraz összehúzó szert (timsót), aloét, mastixot, rózsát, sáfrányt, vadszőlő virágát, gránátalma héját, savanyú bort, gubacsot, hypokistist vagy akákiát, vagy finomra őrölt árpalisztet. "


A hajfestés és hajhullás már az ókorban is problémát jelentett, és természetesen keresték az ellenszerét. Zárásként egy ilyen ókori leírást idézünk, amely egy későbbi szerzőnél maradt fenn.


Receptek hajhullás ellen

„Kioktatlak a hajhullásra vonatkozóan is, ami a sok gond és túlzott izzadás következtében már az öregkor előtt kopaszsággal szokta ékteleníteni a fejet. Felsorolom tehát azokat a készítményeket, amelyek nemcsak megszüntetik a hajhullást, hanem azt is pótolják, ami esetleg kihullott.
Végy minél több méhet, és agyagedénybe zárva égesd el; azután olajban dörzsöld szét, és kend be vele a hajad. Gondosan ügyelj, ne csorogjon az arcodba: és inkább légy feleslegesen óvatos, semhogy a bőrödön kiütések keletkezzenek.

A fekete köményt pörköld meg parázson, törd porrá és szitáld meg, majd vízben elkeverve kend a fejedre. Ez a hajat újra kinöveszti, különösen a szemöldököd kezelheted vele eredményesen. Krétai szuhar mézgáját oldd fel borban, keverj hozzá mirtuszolajat és zsíros kenőcsként alkalmazhatod. Éretlen zöld diót összezúzva, keverj el lámpaolajban és harmadrész timsó oldatban, majd új agyagedényben hagyd 40 napig szabad ég alatt, azután jól bevált kenőcsként alkalmazhatod.
Egy uncia feketemirtusz levelet és 2 uncia összezúzott gubacsot keverj el olajban, mint fentebb, s már használhatod is. Galambfüvet száríts meg gyökerestül, törd porrá, szitáld meg, és keverd el olajban, nyomban használhatod."


Forrás: Hoffmann Zsuzsanna - Ételek és italok az ókori Rómában