logo

VII December AD

Columella orvosi receptjei

Columella munkájában szintén több, orvosságként használható szer receptjét megadja a 12. könyvben, a továbbiakban ezekből idézünk.


XXXV. Ürmös bor és más különlegességek készítése

1. Abszintes, izsópos, ürmös, kakukkfű, kömény és mentabort így kell készíteni. Pontuszi abszintből egy librát, 4 sextarius musttal főzd el a negyedére, ami marad, lehűtve tedd bele egy urna Aminea mustba. Hasonlóképpen készítsétek a többi, fent említett növényből is. Lehet szárított csombormentából 3 librát egy congius musttal a harmadára lefőzni, és amikor a folyadék kihűlt, kivéve a csombormentát, egy urna musthoz lehet ezt hozzáadni. Ez a szer majd télen köhögés ellen eredménnyel adható, glechonitesnek (= csomborbor) nevezik.


XXVI. Hascsikarás és mindenfajta hasmenés ellen így készíts rozmaringbort


1. Utólagosan préselt must az, amit az első préselés után nyomnak ki a présen körülvágott törkölyből. Ezt tedd bele egy új amforába, és egészen töltsd tele. Ezután adjál hozzá rozmaringágakat megszárítva és összetörve, és hagyd ezeket együtt forrni 7 napig. Azután az ágacska kötegeket vedd ki, és a bort gondosan leszűrve gipszeld be. Két urna mennyiségű musthoz elegendő másfél libra rozmaringot adni. Ezt a bort két hónap múlva lehet orvosságként alkalmazni.


XXXVIL Görög jellegű bor gyomornyugtatónak

1. Korai, nagyon érett szőlőt szedjél le, ezt 3 napig érleld a napon, a negyediken taposd ki, és a mustot, amiben ne legyen semmi préselt, tedd boroshordóba és gondosan kezeld, hogy amikor forr, a seprőtől megtisztuljon. Ezután az ötödik napon, amikor megtisztult a must, párolt, megszitált sót, 2 sextariust, vagy ami a legkevesebb, 48 sextarius musthoz egy sextarius sót adjál hozzá. Egyesek egy sextariust kevernek hozzá az egyharmadára besűrített musthoz, mások kettőt is hozzáadnak, ha úgy vélik, hogy a bor nem elég erős.


XXXVIII. Mirtuszbor

1. Mirtuszbort hascsikarásra, hasmenésre és gyenge gyomorra így készíts. Kétfajta mirtusz van, ezek közül az egyik fekete, a másik fehér. A fekete fajta mirtusz bogyóját, amikor megérett, összegyűjtik, ezekből kiszedik a magot, és mag nélkül szárítják meg a napon, majd agyagedénybe teszik, és száraz helyen tárolják.

2. Ezután szüret idején, régi, fára futtatott szőlőskertből, vagy ha ilyen nincsen, akkor nagyon régi tőkékről, a jól megérett Aminea szőlőt, déltájban szedik le, és a belőle származó mustot boroshordókba teszik, és rögtön az első napon, mielőtt forma, az eltett mirtuszbogyót gondosan megtörik, és ebből az összezúzott bogyóból annyi librát mérnek ki, ahány amphora bort el akarnak tenni. Ezután kivesznek a hordóból egy kevés mustot, amiből gyógyszert akarnak készítetni, az összezúzott, kimért mirtuszbogyót rászórják, mint a lisztet. Azután ebből a masszából több darab készül, amelyeket a hordó oldalánál beleengednek a mustba úgy, hogyne kerüljön egyik darab a másik fölé.

3. Utána, amikor már kétszer kiforrt a must, és kétszer lefejtetted, újból ugyanúgy és ugyanannyi mirtuszbogyót, mint fentebb, összetörnek. Ezúttal nem darabok lesznek - úgy, mint az előbb - hanem kis kádba tesznek át mustot ugyanabból a hordóból, majd hozzákeverik az említett mennyiséget, hogy sűrű folyadék legyen. Miután összekeverték, visszateszik ugyanabba a hordóba, és fakanállal megkeverik.

4. Ezután 9 nap múlva, amint ez megtörtént, megtisztítják a bort, a hordót száraz mirtuszágakkal be kell dörzsölni, tetőt tenni rá, nehogy valami beleessen. Miután ez megvan, 7 nap múlva újból le kell fejteni a bort, és jól megkátrányozott, jó illatú amforákba kell tölteni. Ügyelni kell azonban arra, hogy amikor kiöntöd, seprő nélkül töltsd ki.

Mirtuszbor másként:

5. Az attikai mézet háromszor forrald fel, és annyiszor szedd le a habját, vagy ha attikai nincsen, válaszd a lehető legjobb mézet, négyszer-ötször habozd le, mert minél silányabb, annál több benne a szennyeződés. Amikor a méz kihűlt, szedjél minél érettebb fehér mirtuszbogyót, zúzd össze, de úgy, hogy a belsejében a magok ne törjenek össze.

6. Vesszőkosárba rakva préseld ki a levét, és 6 sextariusnyi mennyiséghez keverj egy sextarius főzött, felforralt mézet, majd korsóba töltve sározd be. Ezt december hónapban kell elkészíteni, általában akkor érnek meg a mirtuszmagok, vigyázni kell azonban rá, hogy mielőtt a bogyókat összegyűjtjük, ha lehet hét nappal előtte, ha nem, akkor legalább hárommal, derült idő legyen, és biztosan ne essen, továbbá ügyeljünk arra, nehogy harmatosan szedjük le.

Mirtuszbor másként: 7. Sokan a fekete vagy fehér mirtuszbogyót, amikor megérett, leszedik és két órára árnyékba teszik száradni, majd összetörik, lehetőleg úgy, hogy a belsejében a magok épen maradjanak. Ezután vászonzacskóba teszik, amit megtörtek, és a levét kinyomják, majd kákaszűrőn keresztül a tiszta folyadékot kátránnyal jól megkezelt korsókba töltik, nem keverve hozzá sem mézet, sem semmiféle más anyagot. Ez a folyadék nem annyira tartós, de ameddig eláll, hatékonyabb gyógyszer, mint más mirtuszkészítmények.

Mirtuszbor másként: 8. Vannak, akik ezt a kinyomott levet, ha több van belőle, harmadára lefőzik, és lehűtve, megkátrányozott hordókban teszik el. Így elkészítve hosszabban eláll. Azonban az is, amit nem főzöl el - ha tisztán és gondosan kezeled - épségben eltartható két évig.


XLII. Hascsikarás elleni készítmény, amit dia opórosnak mondanak

1. Egy urna Aminea szőlőből készült mustot - ami fára futtatott szőlőből készült - főzzél új agyag vagy ólomedényben, tegyél bele 20 nagy, megtisztított birsalmát, ép, édes gránátalmát, - amit pun almának mondanak -, nem túlérett berkenyét szétvágva, eltávolítva a magját, a gyümölcsök mennyisége 3 sextarius legyen.

2. Ezeket úgy főzik meg együtt, hogy a gyümölcsök főjenek meg a mustban, legyen ott egy gyerek, aki fakanállal vagy náddal kevergesse, hogy le ne égjenek. Azután. amikor megfőttek, és nem sok leve maradt, le kell hűteni, majd át kell törni. Azt, ami a szűrőedény alján visszamaradt, gondosan simára keverik, és a saját levében, gyenge tűzön, faszénnel kell tovább főzni úgy, hogy le ne égjen, egészen addig, amíg seprőszerűen be nem sűrűsödik.

3. Azelőtt, mint az orvosságot a tűzről leveszik, mindezekhez hozzáadnak még 3 hemina szíriai tömjént, megtörve, elmorzsolva, majd kanállal elkeverik, hogy elvegyüljön a többi anyaggal. Amikor az orvosság kihűlt, megkátrányozott cserépedénybe teszik és felakasztják, hogy el ne romoljon.


LIII. Mustolaj készítése

1. Ámbár a mustolaj készítésének nem ez az ideje, mégis közbeiktatom könyvemnek ebben a részében, mert a borkészítésnél kevésbé helyénvaló kitérni erre. A következő módon készül. Egy olyan edényt kell előkészíteni, amelyik a lehető legnagyobb, bizonyosan új és erős. Ezután szüretkor a legjobb fajtájú, a lehető legfrissebb mustból, 60 sextariust össze kell önteni 80 font olajjal. Ezt követően fűszereket - amelyek nincsenek megrostálva, és nincsenek nagyon apróra törve, csupán egy kissé összezúzva - bele kell tenni káka vagy len hálóba, és így beleengedni az említett mennyiségű olajba és mustba.

2. A mennyiségeket a fentebb ismertetett módon mérjük ki: fenyérfű, kardamom, balzsamcserje, pálmagyökér, óborban áztatott görögszéna megszárítva és megpörkölve, kákagyökér, görög írisz, ugyanolyan súlyú egyiptomi ánizs, vagyis egy és negyed font, ahogyan fentebb elmondtam. Ezeket hálóba rakva tedd bele, és az edényt sározd be. Hét-nyolc nap múlva nyisd ki az edényt, és ha valami szennyeződés vagy hab összegyűlt az edény szájánál, azt kézzel szedd ki és töröld le, majd szűrd meg az olajat, és új edényben tedd el.

3. Később vedd ki a hálót és a fűszereket, nagyon tiszta mozsárban törd meg azokat, és ugyanabba az edénybe tedd vissza, ugyanannyi olajat öntsél rá, mint az előbb, dugaszold be, és tedd a napra. A hetedik napon merd ki az olajat, a megmaradt mustot pedig megkátrányozott hordóban tedd el. Ha nem savanyodik meg, gyógyszerként adható inni beteg ökröknek és a többi állatnak. A nem kellemetlen szagú, másodosztályú olajat lehet alkalmazni izomfájdalom ellen, naponkénti bedörzsölésre.


LIV. Így készíts olajból kenőcsöt

1. Mielőtt az olajbogyó megfeketedik, amikor kezd változni a színe, de még nem tarka, főként a Licinia, ha van ilyen, ha nincs, akkor a Sergia, ha az sincs, akkor a Culminia olajbogyót kézzel szedd le, és megtisztítva azonnal tedd a prés alá, és nyomd ki belőle az olajhabot. Ezután felemelt (magasállású) préssel törd meg az olajbogyót, léckosárban vagy új kosárban tedd a sajtolókba, és úgy sajtold ki, hogyne tekerd a sajtolót, hanem csak annyira engedd préselődni, amennyire önsúlyával nyomja a prés.
Ami így lefolyt, a töltögető (munkás) azonnal válassza külön az olajhabtól, és ugyancsak ő, óvatosan tegye át új edénybe, közben szűrje meg. A visszamaradt olajat, ami ezután lett kipréselve, étkezésre lehet használni, másikkal összekeverve vagy magában is.


LIX. 4. Emésztést könnyítő szer


Fehérborsot, ha nincs akkor feketét, 3 unciát, 2 uncia zellermagot, lasergyökeret - amit a görögök silphiumnak mondanak -, másfél unciát és egy sextans sajtot törjél össze, törd át, keverj bele mézet, majd új fazékban tedd el. Amikor szükség van rá, amennyit jónak látsz, ecettel és halmártással hígítva használd.

Ugyanez másként: 5. Egy uncia lestyán, egy sextans héjnélküli aszúszőlő, egy sextans szárított menta, egy quadrans fehér vagy feketebors, ezeket - ha kerülni akarod a további költségeket - mézzel lehet keverni, és így eltenni. Ha drágább emésztést könnyítő szert akarsz készíteni, ezeket a fenti arányban keverd össze, és használatra tedd el. Ha szíriai lasered is van silphium helyett, jobb, ha abból adsz hozzá egy fél unciát.


Forrás: Hoffmann Zsuzsanna - Ételek és italok az ókori Rómában