logo

XXVIII Novembris AD

Zeus - Jupiter

A világ ura, az istenek és emberek atyja és királya. De az ő hatalma sem korlátlan, mert alá van vetve a mindent kormányzó végzetnek (Fatum). Első neje Metis (okosság) volt; de mivel a jóslat szerint az ettől születendő gyermek megfosztotta volna trónjától, magába nyelte s a gyermeket, Athenét, saját fejéből önmaga hozta világra. Második nejéül Themist, az igazság istennőjét választotta, ki a Horákat és Mœrákat szülte. Harmadik neje, kivel aztán állandó frigyben maradt, Hera volt. Ezt a következő módon hódította meg. Midőn Hera a Thormax hegy táján sétált, Zeus vihart támasztott feje fölött, s ő maga kakukk alakjában repdesett körülötte. Hera kezébe fogta s keblén melengette az átázott madarat, mire az isten visszavette valódi alakját s megnyerve Hera beleegyezését, Kréta szigetén fényes nászt ült vele.
Gaea ez alkalommal arany-almafával ajándékozza meg az ifjú párt. Zeus és Hera házasságából négy gyermek született: Ares, Hephaestos, Hebe és Ilithya. Számos rege van ezenkívül Zeus szerelmi viszonyairól más istennőkkel és szép halandó nőkkel is, kiktől több gyermeke született. Így Letótól Apollo és Artemis, Majától Hermes, Semelétől Bacchus. Néha cselt használt s különféle alakokban hódította meg választottainak szerelmét. Ledát mint hattyú, Danaet mint aranyeső, Európát mint bika, Alcmenet férje alakjában nyerte meg. E különféle regék Zeus szerelmi kalandjairól nem a görög nép azon felfogásából származtak, mintha legfőbb istenét érzéki, kicsapongó lénynek képzelte volna; hanem részint az egyes törzsek különböző, s csak később egyesített hitregéin, részint azon körülményen alapulnak, hogy a görög szellem minden alkotást a nemzés alakjában képzelt.

Zeus, mint a legfőbb isten, egyaránt uralkodik akaratával az istenek és emberek fölött. Látja az emberek tetteit, s a jókat megjutalmazza, mint Philemont és Baucist, a gonoszokat viszont megbünteti, mint Lykaont és Salmoneust. Ő az eskü legfőbb őre, Zeus Horkios (a rómaiaknál Deus Fidius) s szigorúan bünteti a hamis esküt. Ő oltalmazza az utasokat (Xenios, Hospitalis) s megbünteti azokat, kik megszegik a vendégszeretet törvényét. Hatalmas fegyvere a villám, melynek segítségével győzte le az ellene támadt lázadásokat. Ő gyűjti össze a felhőket, esőt és vihart támasztva (Jupiter Pluvius, Jupiter Tonans). A királyok tőle nyerik hatalmukat; élet és halál, áldás és átok, gazdagság és szegénység az ő kezében van.

Dodonában jóshelye volt, hol a szent tölgyfa leveleinek rezgése által tudatta akaratát az emberekkel. Számos temploma közt leghíresebb volt Görögországban az olympiai, Rómában a capitoliumi. Olympia Elisben, az Alpheios folyó éjszaki partján feküdt, hol Zeus tiszteletére minden negyedik évben az olympiai játékokat ünnepelték s ezek szerint számították az időt is. E templomban állt Phidias híres Zeus-szobra, melyet a világ hét csodája közé számítottak.
A trónon ülő Zeus alakja negyven láb magas volt, aranyból és elefántcsontból készült, jobb kezében a győzelem istennőjének alakját, baljában a királyi pálczát tartva, melynek hegyén sas áll. E híres szobrot az V. században pusztította el a tűz.

Italiában Jupiter leghíresebb temploma a római capitoliumon állt (Jupiter Capitolinus). Jupiter szobrát az olympiai Zeus mintájára, Apollonios görög szobrász készítette. Amint a fennmaradt műemlékekből látható, Zeust magas homlokkal, sörényszerű fürtökkel, szakállasan, széles mellel, arcán a hatalom és erő büszke és nyugodt öntudatával ábrázolták. Jelvényei: a villám, a sas, az áldozati kehely s a győzelem istennőjének alakja. Az állatok közül neki volt szentelve a sas, a növények közt a tölgyfa.


Forrás: Görög-Római Mytologia Összeállította: Csiky Gergely Franklin-Társulat 1911