logo

IX December AD

Phoebos - Apollo

Zeus és Leto (Latona) fia. A féltékeny Hera annyira üldözte az áldott méhű Letót, hogy sehol sem pihenhetett meg, mert Gæa megígérte Herának, hogy a földön nem enged neki nyugvó helyet. Végre Poseidon megerősítte az úszó Delos szigetet, s itt egy pálmafa árnyában szülte meg Leto ikreit, Artemist és Apollót. Ez utóbbi, kinek Themis azonnal születése után nektárt és ambrosiát nyújtott, egyszerre gyönyörű ifjúvá nőtt fel s elindult jóshelyet alapítani.
Ötödnapra születése után elejti nyilával Pytho sárkányt, s ugyanazon helyen, Delphiben, a Parnassos hegy tövében jóshelyet alapított, hol papnője, a Pythia három lábú széken ülve osztotta jóslatait. Ezeknek homályosságáról és kétértelműségéről nyerte Apollo a Loxias melléknevet, míg mint jósló istent pythiai Apollónak nevezik.

Hatalmas nyilas, ki biztosan talál, de erejét csak a bűnösök büntetésére használja, mert különben a betegek és szenvedők gyógyítója, az orvosi tudomány feltalálója, s mint ilyent Paean név alatt tisztelték. Midőn fiát, Asklepiost Zeus halálra sújtja, Apollo meglőtte a kyklopsokat, kik e villámot készítették; azért büntetésül Zeus száműzte egy időre az Olympról, s ez alatt Admetos király juhait kellett őriznie. Ez okból a pásztorok is mint védő istenüket tisztelték Nomios melléknév alatt. Ő a költészet, lant és dal istene - s a múzsák vezetője (Musagetes). Ő védelmezi egyszersmind a városok tereit, utcáit, az utakat (Agyieus), azért képei gyakran álltak a házak kapujában és az útszéleken. A későbbi időkben, midőn Helios (Sol) elvesztette a görögöknél önállóságát, lassankint átment Apollo alakjába, s ebben tisztelték a napistent is, ki a nap négyfogatú szekerét hajtja az ég boltozatán.

Apollo szerelmes volt Daphnéba, Peneus folyamisten leányába, de a bájos nympha nem viszonozza szerelmét, s egy ízben Apollótól üldöztetve Zeushoz kiáltott segítségért, ki épen azon pillanatban, midőn az üldöző Apollo karjai már átfogták, borostyánfává változtatta. Ez időtől fogva Apollo borostyánfüzért viselt fején, s annyira kedvelte e fát, hogy a Pythiának is, valahányszor Delphiben a háromlábú székre ült, babérleveleket kellett rágcsálnia.
Apollo alakjában az ifjú férfiszépség eszményét ábrázolták, tojásdad arccal, nemes, magas homlokkal. Hosszú hullámzó haja hátul csomóba van kötve s csak néhány fürt hull vállaira. A híres belvederi Apollo-szobor fürtjei szabadon hullámzanak nyaka körül.

A költők ezért aranyfürtűnek is nevezik. - Tiszteletére tömjént és kalácsot áldoztak; május havában engesztelő ünnepet, minden kilencedik évben pedig nagy ünnepeket tartottak tiszteletére, kivált Delphiben, Thebában, Kretában. - Rómában Augustus császár emelte nagyobb fényre Apollo tiszteletét, pompás templomot emelvén nevének, hálából az actiumi győzelemért.


Forrás: Görög-Római Mytologia Összeállította: Csiky Gergely Franklin-Társulat 1911