logo

IX December AD

Hestia - Vesta

Kronos és Rhea leánya, Zeus testvére, a házi tűzhely istennője. Soha sem ment férjhez. Poseidon és Apollo versenyeztek ugyan kezéért, de Hestia Zeus fejére esküdött, hogy örök szüzességben fog maradni.
Kevés temploma volt, mert minden ház tűzhelyét Hestia oltárának tekintették. Igen nagy tiszteletben állt; minden égő áldozatnál először az ő nevét említették; ő volt védője a házi békének, családi boldogságnak, közjónak és az állam üdvének. A rómaiaknál különös gondot fordítottak Vesta tiszteletére.

Híres templomában, melyet Numa Pompilius épített, a Vesta-szüzek ápolták az örök tüzet. Ezek száma eleinte kettő volt, majd hatra növekedett. A Vestaszüzek közé csak oly tízéves leányokat fogadtak fel, kik Itáliában születtek, szabad, tisztességes s még életben levő szülőktől származtak. Szolgálati idejük harminc évig tartott, melynek leteltével elhagyhatták a templomot s férjhez is mehettek.
Öltözetük hosszú fehér ruha volt s fejükön a papi homlok-kötő; midőn áldoztak, sűrű fátyolt viseltek. Szigorú fegyelem alatt állottak. A kinek hibájából a szent tűz kialudt, azt a főpap megvesszőzte; a ki a tisztaság fogadalmát megszegte, azt elevenen eltemették, mialatt az egész város gyászt öltött, mert ily esetet valami nagy szerencsétlenség előjelének tartottak. De viszont a legnagyobb tiszteletben is álltak s kitűnő kiváltságokat élveztek.
Mihelyt a templom szolgálatába léptek, nagykorúak lettek és szabadon végrendelkezhettek; a színházban a főhelyen ültek, a legmagasabb hatósági személyek között; ha az utcán jártak, a lictorok a fascest, az állami hatalom jelvényét vitték előttük; ha útközben halálra ítélt gonosztevővel találkoztak, ez kegyelmet nyert. - Vesta ünnepét junius kilencedikén tartották, midőn a római nők mezítláb vonultak fel az istennő templomába, hol étel-áldozatokat mutattak be. Komoly, nyugodt arckifejezéssel és egészen felöltözve ábrázolták.



Forrás: Görög-Római Mytologia Összeállította: Csiky Gergely Franklin-Társulat 1911