logo

XXVIII Novembris AD

Ares - Mars

Zeus és Hera fia, a vad és rendetlen hadakozás istene. A görög képzelem azonban, mely mindenben a szépet kereste, a vad és vérszomjas hadistent is külső szépséggel ruházta fel és szerelmi viszonyba hozta a szépség istennőjével, Aphroditéval. A görög mythos nem tulajdonít neki törvényes nőt; a rómaiaknál Mars neje Bellona volt. Állandó kiséretéhez tartoznak: Eris (viszály), Deimos (félelem), Phobos (rémület); a római mythosban Metus (félelem) és Pallor (sápadtság).

A trójai háborúban személyesen részt vett a görögök ellen, de Athene segítségével Diomedes megsebesítette, mire visszatért az Olymposra, úgy ordítva fájdalmában, mint tízezer ember. Más ízben maga Athene egy súlyos követ zúdított nyakára, úgy hogy a földre bukott. A görögöknél általában kisebb tiszteletben állt, mint a harczias és hódító római népnél. A régi italiai törzsek Marsot (Mamers, Mavors, Mars pater) mint az erő és hatalom istenét imádták. Ő volt atyja Róma alapítójának, mert Rhea Sylvia tőle szülte Romulust és Remust. Több temploma volt Rómában s Martius hónapot nevének szentelték, s ennek folytán több ünnepet tartottak tiszteletére. October idusán nagy versenyfutással ünnepelték.
Neki volt szentelve a Marsmező (Campus Martius), hol Augustus császár híres templomot emelt tiszteletére. Minden hadjárat elején áldozatot mutattak be Marsnak s a hadvezér ég felé emelte Mars pajzsát, melyet Numa Pompilius az égből kapott volt. A katonák hite szerint Mars látatlanul mindig seregeik előtt haladt a háborúban, s innen nyerte Gradivus nevét. A hadi zsákmány egy részét tiszteletére szentelték.

Az attikai monda szerint Ares megölte Poseidon egyik fiát, s midőn ez az istenek előtt vádat emelt ellene, törvényszéket ültek fölötte és fölmentették egy Athen melletti halmon; s ettől fogva e halom és a rajta ülésező bíróság az Areopag nevét nyerte. Thebában mint a döghalál pusztító istenét tisztelték s ez értelemben emlékszik róla Sophokles az «Oedipus király» nagyszerű kardalában.

Szentelt állatai a farkas és kakas voltak. Kakassá változtatta szolgáját, Alektryont, mert elaludt és rosszul őrizte az ajtót, míg ura látogatáson volt Aphroditénál, s így oka lett annak, hogy Hephaestos, figyelmessé tétetve a napisten által, a szerelmes párt meglepte és hálójában megfogta. Arest mint erős, izmos nyakú, rövid, sűrű hajú férfit ábrázolják, széles mellel, merész és fenyegető arckifejezéssel. A hatalmas, katonás alakot még ma is marconának (martialis) nevezik.



Forrás: Görög-Római Mytologia Összeállította: Csiky Gergely Franklin-Társulat 1911