logo

XXXI Martius AD

Az istentisztelet helye

A római istentiszteletre szánt helyek leggyakrabban templa, aedes, sacella, fana és delubra néven fordulnak elő.


Templum

Eredetileg annak a négyszögű területnek a neve, melyet az augur a madárjelek megfigyelése céljából a földön és ennek megfelelően az égen is kijelölt görbe végű botjával (lituus). Később templum szóval jelöltek minden élesen elkülönített területet, melyet valamely isten tiszteletére szántak és szenteltek és végül magát a szent kerületben emelt isteni hajlékot.

Aedes négyszögű vagy köralakban épített istenháza; az aedicula pedig kis kápolna, mely néha magában állott, de legtöbbször oromzattal ellátott kis fülke valamely nagyobb templom vagy a házi istenek szobrocskái számára, vagy sírköveken az urna befogadására. Sacellum egy egyszerű oltár helyét jelölte, mely akár nyílt, akár bekerített területen állhatott.

A fanum ünnepélyesen fölszentelt hely, vagyis olyan templum, melyet az augur négyszögletes alakban, északdéli fekvéssel már előzetesen fölavatott, de amelyet csak a pontifex fölszentelése (consecratio) tett tanúmmá. Ez az eljárás főleg olyan templomoknál történt, melyeket az istentiszteleteken kívül más célra is használtak.

Delubrum eredetileg az a hely, ahol az áldozást megelőző tisztulást (luere) végezték a rómaiak; később általában delubrum volt a templom hajója, melyben az isten szobra és oltára állott.

Ide sorozhatjuk a különféle oltárokat is. Az ara földből hányt vagy kőből készült emelvény; az altare már magas oltár, mely rendesen templomok előtt állott az égő áldozatok számára; a focus vagy foculus hordozható agyag, vagy ércoltár szenes serpenyővel a tömjén vagy az állati belek elégetésére.

Az ó-Itáliai etruszk templomépítés legnevezetesebb emléke a Juppiter Capitolinus temploma Rómában. Alaprajza nagyon közel áll a négyzethez. (59x53 m) Délre nyíló és egymás mellett elrendezett három cellája előtt mélyen benyúló előcsarnok volt, melynek mennyezetét három sorban elhelyezett, hat-hat barázda nélküli, dórra emlékeztető oszlop tartotta.

A köztársaság utolsó századaiban azonban már teljesen görög hatás alá került a római templomépítés is Az oszloprendek közül különös szeretettel alkalmazták a pazarul továbbfejlesztett corinthusit és nagyon kedvelték a köralakú templomokat. E nemben Róma legnagyobbszerű emléke a Pantheon.


Fehér Adorján

Forrás: részletek: Fehér Adorján Római régiségek c. munkájából