logo

XXII September AD

Emberáldozat görögöknél és galloknál

A görög mitológiában az istenek megsértése miatti engesztelő áldozat többször is előfordul: Kassziopeia megsérti Poszeidónt, ezért fel kell áldoznia szépséges leányát, Andromédát. A lányt végül Perszeusz menti meg a Medusa-fej segítségével. A trójai háború kezdetén a görög hajóhad a szélcsend miatt nem tudott kifutni Auliszból. Kalchas jós kijelenti, hogy a szélcsend mindaddig fog tartani, míg Agamemnon engesztelő áldozatul nem hozza leányát, Iphigeneiát Artemisznek, kit a neki szentelt szarvas lelövésével megsértett. Agamemnon hosszabb habozás után beleegyezik leánya feláldozásába, de Artemisz a feláldozás pillanatában elragadja Iphigeneiát. A két történet közös mozzanata az, hogy a véráldozat végül nem következik be, és nem vonják a szereplők magukra az istenek haragját.
A pharmakoi-nak nevezett görög kiűzési rítusnak számos formája fellelhető a poliszok között. A közösségből való kivetés/kiűzés célja a város megtisztítása, melyhez szükség van egy vagy két személyre, akiket pharmakoi-nak hívtak. A különféle városokban a pharmakoi öltözéke eltérő volt, akárcsak a kivonulás módja: fügeággal és csillagvirággal ütlegelték, megátkozták, és megkövezték. Miután a szerencsétlen a város határához ért – néhány forrás szerint – megölték. [9, 139-140.]

A gall törzsek babonásan vallásosak. Aki súlyos beteg vagy veszélyes helyen életét kockáztatja, emberáldozatot mutat be, illetve arra tesz fogadalmat, amit a druidákkal végeztet el, mivel úgy vélik, az isteneket csak úgy tudják kiengesztelni, ha életet adnak életért cserébe. [4, 6.16.] A gallok a temetéseknél a halottal elégették kedvenc tárgyait, állatait, nagyszabású temetéseknél olykor legkedveltebb szolgáikat és klienseiket is a lángoknak adták.[4, 6.19.]. A gallok egyik istene, Esus a fűzfákkal állt kapcsolatban, és emberáldozatot követelt. Gyakran faemberként ábrázolták, amint fákat vág, illetve nyes. [1, 289.]



Tóth Gergely László ELTE BTK Ókortudományi Doktori Iskola, PhD-Hallgató