logo

VII December AD

Arisztotelész.

Arisztotelész, miközben az európai tudományos gondolkodás Platón melletti másik - sokak szerint egyetlen - origója, miközben - bár később elveszett - a pedagógiáról is írhatott önálló művet, miközben az etikáról, politikáról és logikáról alkotott nézeteiből számos, a neveléstudománnyal összefüggésbe hozható elem kimutatható, valójában sem saját korának, sem a későbbi koroknak neveléstörténetére nem gyakorolt markáns hatást. A nevelés fontosságát alapvetően mint ismeretszerzést ismeri el. Ennek legkönnyebben megközelíthető forrása a matematika, melynek elemeit viszonylag egyszerű absztrakciókkal közelíthetjük meg.
A nevelés másik bázisának azonban ő is az etikai képzést tartja (annak ismeretszerzés-alapú értelmében). Ezen a ponton azonban be kell látnunk, hogy az etika elemei oly mélyen és sokrétűen ágyazódnak a mindennapi életbe és az emberi tapasztalatokba, hogy annak megismerhető és megtanítható- megtanulható tételeit „kinyerni” már korántsem egyszerű feladvány. A szükséges eljárás egyik eleme a már leszűrt kollektív bölcsesség elfogadása, a másik ennek a tapasztalat-együttesnek a letisztítása a logika eszközeivel - megtisztítva az önellentmondásoktól és pontatlanságoktól.

Arisztotelész eljárása ezen a ponton ütközik Platánéval, mintegy reprezentálva kettejük gondolkodásának alapvető különbségét, mely azután a filozófia- és neveléstörténet egészén végighúzódik. Platón kimondottan elzárkózik a kollektív tapasztalat felhasználásától, hiszen ő az elvon és tiszta ideák világából kíván kiindulni, akár a tiszta logika következteti is ki azok körvonalait a tanulás során, akár - mint késői művében - valamiféle transzcendens, isteni képződményekként képzeljük el őket.
Arisztotelész rendre a kézzelfogható vagy legalábbis tapasztalati világból vett elemeket absztrahálja - hasonlatosan a 17-20 század klasszikus természettudományos gondolkodásához. A két megközelítés a filozófia természeténél fogva nem kibékíthető és nem is kibékítendő, örök dilemmaként, vagy megfelelően vegyítendő megközelítésként áll példánkul a világról és a nevelésről szóló gondolkodásunkban.


Gloviczki Zoltán


Forrás: Részletek Gloviczki Zoltán – Zsinka László: Nevelés és iskola az antik és középkori Európában című munkájából