logo

XXVIII Novembris AD

Az iskola mint intézmény

A görög világban a mai értelemben vett iskoláztatás kialakulását és terjedését egyértelműen az írásbeliség tömegessé válásához köthetjük. Még a Kr.e. 4. században is, amikorra ezt a korszakot helyeztük, fontos alapelv, hogy az írni-olvasni tanulók nagy része iskolarendszeren kívül szerezte ezt a képességét - később pedig az intézményesült iskola funkciója is döntően megmarad a betűvetés tanítása.
Az iskola intézményének puszta létezéséről a Kr.e. 6. századtól van közvetett tudomásunk, de bizonyosan csak az 5. század elejéről ismerünk konkrét alapításokat. Hogy Szolón törvényben rögzítette volna az iskoláztatás kötelezettségét, éppoly fiktív feltételezés, mint általában az írásbeliség korabeli terjesztésének legendája, az azonban, hogy a perzsa háborúk idején Athénban már léteztek írás-iskolák, elfogadható álláspont. Az iskolákról, magukról keveset tudunk. Ugyanígy nem tudunk tényszerűen válaszolni arra a kérdésre, vajon pontosan mi indította a korabeli görög családoknak egy részét arra, hogy iskolába adják gyermekeiket.

A köztudatban élő alaptalan magyarázatok helyett (nagyobb műveltség megszerzése, anyagi haszon - amelyekről látjuk, ebben a korban nem az iskolában elérhető előnyök) talán azt a kevésbé tetszetősei választhatjuk, hogy az írás, annak gyakorlati előnyei miatt általánossá, egyfajta hétköznapi „divattá” vált, s ennek megfelelő lassúsággal hozta magával az iskoláztatás igényét.
Annyi kikövetkeztethető, hogy a korszakban fiúk oktatásáról beszélhetünk, egy-egy iskolában egyszerre meglehetősen nagy számban (száz körüli diák), kapcsolódva talán még a közösségi nevelés egy korábbi hagyományához, ahol vallási ünnepek előtt ekkora fiúcsoportoknak tanítottak be kórusban mondott szövegeket, énekeket. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az iskola tartalmilag egyértelműen elválik ettől a hagyománytól, s a zene és mozgás helyett az írás-olvasás tanítása a központi eleme.



Gloviczki Zoltán


Forrás: Részletek Gloviczki Zoltán – Zsinka László: Nevelés és iskola az antik és középkori Európában című munkájából